Kerekes Sándor

A környezetgazdaságtan alapjai


Ellenőrző kérdések

  1. A környezeti probléma megjelenése és kezelése a közgazdaságtanban. Mik a környezetgazdaságtan céljai?
  2. Mit nevezünk szétoszló vagy flow típusú szennyeződésnek?
  3. Mit nevezünk felhalmozódó vagy stock típusú szennyeződésnek?
  4. Mi az emisszió és milyen mértékegységgel mérhető?
  5. Mi az immisszió és milyen mértékegységgel mérhető?
  6. A környezetszennyezés és az externália fogalma.
  7. Keressen példákat pozitív és negatív termelői externáliákra!
  8. Keressen példákat pozitív és negatív fogyasztói externáliákra!
  9. Milyen tényezőktől függ, hogy egy adott nagyságú környezetszennyezés mekkora externális költséget okoz?
  10. Egy költség-haszon elemzés során feltárják, hogy a kén-dioxid szennyezés csökkentésére fordított minden egyes forint 1,2 Ft-os megtakarítá st jelent, amely az egészségügyi költségek csökkenésében jelentkezik. Az elemzés ebből azt a következtetést vonja le, hogy érdemes lenne nagyobb összegeket szánni a kéndioxid szennyezéscsökkentésére. Egyetért-e ezen következtetéssel?
  11. Mikor nem externális költség a környezetszennyezés?
  12. A szennyezéselhárítás társadalmi költségeinek minimalizálása, mint a környezeti szabályozás egyik célja.
  13. A szennyezéscsökkentés kötelezettségének hatékony elosztása tökéletesen keveredő és nem tökéletesen keveredő szennyeződés esetén.
  14. Sorolja fel a pigou-i adó korlátait! Mely esetekben indokolt korlátai ellenére a pigou-i típusú adót alkalmazni a környezetszennyezés csökkentésére?
  15. Két vállalat szennyezés-elhárítási határköltségeit MAC 1 = $200.q1, MAC2 = $100.q2, összefüggések írják le, ahol q1 és q2 az egyes vállalatok által elhárított emisszió. Ha nem folytatnának szennyezés-elhárító tevékenységet, akkor mindegyik vállalat 20-20 egységet bocsátana ki, együtt tehát 40 egységet.
    1. Számítsa ki, mi lenne a két vállalat között a szennyezés-csökkentési tevékenység kötséghatékony megosztása, ha a hatóságok 21 egységnyi szennyezéscsökkentésre kötelezik a két vállalatot?
    2. Tételezzük fel, hogy a hatóság a fenti célt az emisszió egységére kivetett adóval kívánja elérni. Mekkora adót kell a hatóságnak kivetni és mekkora lesz az összes adóbevétele?
  16. Az optimális szennyezési szint elérése alku útján, a Coase-elmélet korlátai.
  17. Valaki azt állítja, hogy a Coase-tétel tranzakciós költségek létezése estén is reálisan tükrözi a gyakorlatot. Ha ugyanis a tranzakciós költségek magasak, akkor társadalmi szempontból az az optimális, ha nem kerül sor alkura (mint ahogy az a valóságban történik is). Mi a véleménye erről az állításról? Milyen módon csökkenthetők a tranzakciós költségek?
  18. Coase szerint teljesen szimmetrikus a helyzet, mindegy, hogy a szennyezőnél vagy a károsultnál vannak-e a jogok. Vajon a valóságban valóban szimmetrikusnak éreznénk-e a két esetet? Ha nem, melyikre érzékenyebbek az emberek: a bekövetkezett kárra vagy az elmaradt haszonra?
  19. Valaki azt állítja, hogy hibás a Coase-tétel. Tételezzük fel ugyanis, hogy a szennyezésből származó hátrányok egy munkanélkülinél jelentkeznek, akinek nincs pénze, amit felajánlhatna a környezetszennyezőnek szennyezése csökkentése fejében. Ez esetben az alku biztosan nem jön létre. Helyes-e az érvelés?
  20. Hogyan viszonyulnak a különböző érintettek a zöld adókhoz, illetve a szennyezési jogok piacához?
  21. Tekintse át a negatív környezeti externáliák internalizálásának lehetőségeit. Mikor alkalmazná a különféle eszközöket? Mennyiben szolgálhatják a költségvetési támogatások az internalizálást?

A környezetgazdaságtan alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 226 1

A környezetgazdaságtan alapjai című tankönyvet a közgazdaságtudományi és üzleti alapképzésben részt vevő hallgatók számára írtuk. A könyvben a fenntartható fejlődés elveit és a környezetpolitika közgazdasági alapjait, a környezetvédelmi szabályozás közgazdasági eszközeit tekintjük át. Tárgyaljuk a gazdasági növekedés és a fenntartható fejlődés kapcsolatát. Ismertetjük a jóléti mutatókat és az ökológiai lábnyom számítás elvét és jelentőségét. Részletesebben foglalkozunk az externáliák osztályozásával, a felhalmozódó szennyezések okozta problémákkal, illetve a direkt és indirekt szabályozás kevert alkalmazásának kérdéseivel. Bemutatjuk a környezeti szabályozás harmadik generációját jelentő – információn alapuló – környezetpolitikai eszközök választékát és az alkalmazásukkal elért eredményeket. Tárgyaljuk a környezetvédelem terén tapasztalható nemzetközi erőfeszítések (sztratoszferikus ózon, klímaváltozás, veszélyes anyagok stb.) eredményeit és a célok elérése érdekében alkalmazott eszközöket. A könyv utolsó fejezetében a vállalatok környezeti kockázataival és azok kezelésével foglalkozunk.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kerekes-a-kornyezetgazdasagtan-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave