Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan II.

Az agrárfejlesztés mikro- és makroökonómiája


Szabályozási háttér

A világ országai három nagyobb csoportba sorolhatóak a GMO-szabályozási gyakorlatuk alapján. Mint ahogy az a fentebbi fejezetekben is említettük, több európai uniós rendelet, valamint Magyarország Alaptörvénye is szabályozza a génmódosítást és a génmódosított termékeket is, valamint felhasználás szerint kategóriákba is sorolja őket. Az amerikai és kanadai szabályozási rendszer annyiban különbözik az európaitól, hogy termék alapú (product-based) a szabályozás, azaz a GMO alkalmazása – jellemzően – engedélyhez kötött, viszont az engedélyezett GMO-kat nem kell nyomon követni, ellenőrizni és nincs jelölési kötelezettség sem. Tehát ezen két országnak van elfogadott GMO törvénye és szabályozási rendszere, viszont a termesztés, forgalmazás, felhasználás terén nincs korlátozása. Ezzel szemben az európai (és ausztrál) rendszerben folyamat alapú (process-based) a szabályozás, tehát a GMO-k alkalmazása engedélyhez kötött, van elfogadott GMO-törvénye. Az alkalmazás során az engedélyezett GMO-k hatásait nyomon kell követni és ellenőrizni is, valamint jelölési kötelezettség áll fenn. Mindazonáltal a termesztés, forgalmazás, felhasználás terén közösségi szabályozás létezik (EK, 2003a). A rendelet tartalmazza, hogy a jelölésnek jól láthatónak, érthetőnek, egyértelműnek és valós tartalmúnak kell lennie, ennek ellenére a 0,9% alatti GMO-tartalmat nem kell feltüntetni, ugyanis ezen mennyiség előfordulása véletlen és technikailag elkerülhetetlen. A harmadik kategóriába a világ országainak többsége tartozik, melyeknek nincs GMO-törvénye és a szabályozási rendszerük is hiányos. Ilyen például Brazília, Argentína és India (Szabó, 2015). A közösségi és állami szintű szabályozás terén az alábbi jogszabályokat és szervezeteket célszerű ismertetni.

Agrárgazdaságtan II.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 187 5

Az agrárgazdaságtani ismeretek alapvető fontosságúak minden agrármérnök szakos hallgató számára. A tankönyvben bemutatásra kerülnek az agrárgazdasági szektor termelési tényezői (föld, tőke, munkaerő), az üzemszervezet, a mezőgazdaságban is nélkülözhetetlen kutatás-fejlesztés-innováció vagy az élelmiszer-marketing. A makrofejlődésről szóló rész tárgyalja az élelmezés- és élelmiszer-biztonságot, a mezőgazdasági fejlődés és a gazdasági növekedés viszonyát, valamint az agrárkereskedelmet. A záró fejezet a mezőgazdaság és a környezet viszonyát mutatja be a fenntarthatóság szempontjából. Az Agrárgazdaságtan II. szerves folytatása az I. kötetnek, részletesen és olvasmányosan mutatja be a téma legfontosabb, még hiányzó területeit, így bátran tudom ajánlani mind az oktatók, mind a hallgatók részére.

Dr. Feldman Zsolt, helyettes államtitkár,

Földművelésügyi Minisztérium

Az Agrárgazdaságtan tankönyvek Mizik Tamás által szerkesztett második kötetében a szerzők a mezőgazdasági fejlődés mikro- és makroökonómiai elemzésével foglalkoznak. A mikroökonómiai témakör a mezőgazdaság termelési tényezői (föld, tőke, munkaerő) mellett a mezőgazdasági üzemszervezet elméletével és sajátosságaival, a technológiai fejlődéssel és élelmiszer-marketinggel foglalkozik. A makroökonómiai rész a globális élelmezésbiztonság, a mezőgazdasági fejlődés és a gazdasági növekedés összefüggéseit, a nemzetközi agrárkereskedelem, az élelmiszer-biztonság és a fenntartható gazdálkodás főbb kérdéseit tárgyalja. A sorozat második kötete is híven tükrözi a nemzetközi szemléletet, a magyar agrár-felsőoktatás oktatói és hallgatói, valamint a szakmai szervezetek pedig hasznos könyvként forgathatják a szerzők művét.

Dr. Popp József,

az MTA doktora

A közgazdaság-tudomány az elmúlt fél évszázadban olyan speciális területek elemzését vállalta fel, mint az érzelmek, társas kapcsolatok vagy éppen az egészség kérdésköre. Eközben azonban olyan klasszikus témáktól fordult el a figyelem, mint az agrárium elemzése. Történt mindez akkor, amikor az agrárium robbanásszerű fejlődés előtt áll a digitalizáció előrehaladtával, és olyan kihívásokkal kell megküzdenie, mint a klímaváltozás. E tények alapjaiban fogják átrendezni a jelenlegi agrárrendszert. Ezért nagyon jó hír, hogy új agrárgazdaságtani tankönyvsorozat indult, melynek jelen, második kötete a soha nem avuló témákat (pl. földpiac) ugyanolyan igényességgel tárgyalja, mint a legújabbakat (pl. GMO), esélyt adva a magyar hallgatóknak, hogy sikeresen kapcsolódhassanak be a hazai és nemzetközi agráréletbe.

Dr. Kemény Gábor, igazgató,

Agárgazdasági Kutató Intézet

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-ii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave