Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan II.

Az agrárfejlesztés mikro- és makroökonómiája


Kockázatelemzés az élelmiszerláncban

Az élelmiszerlánc-biztonság szabályozásának legfontosabb módszere a kockázatelemzés. Bár kockázatelemzést számos ágazatban alkalmaznak (például egészségügyben, pénzügyi termékek értékelésénél, kriminalisztikában vagy éppen adóhatósági ellenőrzéseknél), az élelmiszeripar számára leginkább a veszélyes üzemek (vegyipar, energiaipar) szabályozási elvei szolgáltattak mintát. A kockázatelemzés bevezetését a XX. század végén bekövetkező számos élelmiszerbotrány és közülük is elsősorban a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma (BSE, köznyelvben kergemarhakór) sürgette (Vos, 2000; Keleman, 2002; Buonanno, 2006). Ezek az események ugyanis olyan társadalmi aggodalmat idéztek elő az élelmiszerek biztonságával kapcsolatban, amelyek teljesen új felügyeleti módszer alkalmazását tették szükségessé, amelyben a korábbinál nagyobb szerepet játszik a megelőzés. A korábbi, döntően nemzeti jogban megtalálható szabályozási elemek nagy részét egységesítették és európai uniós szintre emelték (178/2002/EK). Az új szabályozás alapját a láncszemlélet, a nyomonkövethetőség és az elővigyázatosság elve jelenti, felügyeleti módszerként pedig a kockázatelemzést vezették be. Központi monitoringfolyamatokat és járványmentesítési programokat alakítottak ki, bevezették a központi kockázatbecslést, egységesítették az új élelmiszerek engedélyezési folyamatát. A közös jogelvek alkalmazását, a hatóság felkészültségét és az elvégzett hatósági munka minőségét az Európai Bizottság a tagállami élelmiszerlánc-felügyeleti szervezeteknél rendszeresen megtartott auditok során ellenőrzi (Vincent, 2004; Biacs, 2007).

Agrárgazdaságtan II.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 187 5

Az agrárgazdaságtani ismeretek alapvető fontosságúak minden agrármérnök szakos hallgató számára. A tankönyvben bemutatásra kerülnek az agrárgazdasági szektor termelési tényezői (föld, tőke, munkaerő), az üzemszervezet, a mezőgazdaságban is nélkülözhetetlen kutatás-fejlesztés-innováció vagy az élelmiszer-marketing. A makrofejlődésről szóló rész tárgyalja az élelmezés- és élelmiszer-biztonságot, a mezőgazdasági fejlődés és a gazdasági növekedés viszonyát, valamint az agrárkereskedelmet. A záró fejezet a mezőgazdaság és a környezet viszonyát mutatja be a fenntarthatóság szempontjából. Az Agrárgazdaságtan II. szerves folytatása az I. kötetnek, részletesen és olvasmányosan mutatja be a téma legfontosabb, még hiányzó területeit, így bátran tudom ajánlani mind az oktatók, mind a hallgatók részére.

Dr. Feldman Zsolt, helyettes államtitkár,

Földművelésügyi Minisztérium

Az Agrárgazdaságtan tankönyvek Mizik Tamás által szerkesztett második kötetében a szerzők a mezőgazdasági fejlődés mikro- és makroökonómiai elemzésével foglalkoznak. A mikroökonómiai témakör a mezőgazdaság termelési tényezői (föld, tőke, munkaerő) mellett a mezőgazdasági üzemszervezet elméletével és sajátosságaival, a technológiai fejlődéssel és élelmiszer-marketinggel foglalkozik. A makroökonómiai rész a globális élelmezésbiztonság, a mezőgazdasági fejlődés és a gazdasági növekedés összefüggéseit, a nemzetközi agrárkereskedelem, az élelmiszer-biztonság és a fenntartható gazdálkodás főbb kérdéseit tárgyalja. A sorozat második kötete is híven tükrözi a nemzetközi szemléletet, a magyar agrár-felsőoktatás oktatói és hallgatói, valamint a szakmai szervezetek pedig hasznos könyvként forgathatják a szerzők művét.

Dr. Popp József,

az MTA doktora

A közgazdaság-tudomány az elmúlt fél évszázadban olyan speciális területek elemzését vállalta fel, mint az érzelmek, társas kapcsolatok vagy éppen az egészség kérdésköre. Eközben azonban olyan klasszikus témáktól fordult el a figyelem, mint az agrárium elemzése. Történt mindez akkor, amikor az agrárium robbanásszerű fejlődés előtt áll a digitalizáció előrehaladtával, és olyan kihívásokkal kell megküzdenie, mint a klímaváltozás. E tények alapjaiban fogják átrendezni a jelenlegi agrárrendszert. Ezért nagyon jó hír, hogy új agrárgazdaságtani tankönyvsorozat indult, melynek jelen, második kötete a soha nem avuló témákat (pl. földpiac) ugyanolyan igényességgel tárgyalja, mint a legújabbakat (pl. GMO), esélyt adva a magyar hallgatóknak, hogy sikeresen kapcsolódhassanak be a hazai és nemzetközi agráréletbe.

Dr. Kemény Gábor, igazgató,

Agárgazdasági Kutató Intézet

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-ii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave