Mizik Tamás (szerk.)

Agrárgazdaságtan II.

Az agrárfejlesztés mikro- és makroökonómiája


Elméleti versus statisztikai tipológia

A mezőgazdasági szervezeti formák empirikus elemzésénél az a fő probléma, hogy a statisztikai tipológia és az elméleti megfontolások nem fedik egymást. Rendelkezésre állnak ugyan adatok a mezőgazdasági termelés szerkezetéről termékcsoportos bontásban, amelyek fontosak lehetnek a termelékenységi-hatékonysági vizsgálatokban, de nem adnak felvilágosítást a szervezeti formákról. A fenti fogalmi elhatárolásokat azonban csak nehezen lehet empirikusan megragadni. Az egyes üzemszervezeti formákat a nemzetközi irodalom a munkaerő felhasználás felől igyekszik meghatározni. Raup (1986) két statisztikai ismérvet határoz meg a családi gazdaság definiálására: évente megközelítőleg 1,6 ember munkáját köti le, illetve az éves munkaerő-használat nem haladja meg jelentősen a 3 ember/évet. Hozzáteszi még, hogy ez a definíció nem zárja ki jelentős mennyiségű bérmunkaerő alkalmazását. Hill (1993, 1996) a farmokat annak alapján különböztette meg, hogy milyen viszony van a családi munkaerő és a bérmunkaerő között a farmon felhasznált munkamennyiségben. A szerző ezek alapján három üzemtípust különített el:

Agrárgazdaságtan II.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 187 5

Az agrárgazdaságtani ismeretek alapvető fontosságúak minden agrármérnök szakos hallgató számára. A tankönyvben bemutatásra kerülnek az agrárgazdasági szektor termelési tényezői (föld, tőke, munkaerő), az üzemszervezet, a mezőgazdaságban is nélkülözhetetlen kutatás-fejlesztés-innováció vagy az élelmiszer-marketing. A makrofejlődésről szóló rész tárgyalja az élelmezés- és élelmiszer-biztonságot, a mezőgazdasági fejlődés és a gazdasági növekedés viszonyát, valamint az agrárkereskedelmet. A záró fejezet a mezőgazdaság és a környezet viszonyát mutatja be a fenntarthatóság szempontjából. Az Agrárgazdaságtan II. szerves folytatása az I. kötetnek, részletesen és olvasmányosan mutatja be a téma legfontosabb, még hiányzó területeit, így bátran tudom ajánlani mind az oktatók, mind a hallgatók részére.

Dr. Feldman Zsolt, helyettes államtitkár,

Földművelésügyi Minisztérium

Az Agrárgazdaságtan tankönyvek Mizik Tamás által szerkesztett második kötetében a szerzők a mezőgazdasági fejlődés mikro- és makroökonómiai elemzésével foglalkoznak. A mikroökonómiai témakör a mezőgazdaság termelési tényezői (föld, tőke, munkaerő) mellett a mezőgazdasági üzemszervezet elméletével és sajátosságaival, a technológiai fejlődéssel és élelmiszer-marketinggel foglalkozik. A makroökonómiai rész a globális élelmezésbiztonság, a mezőgazdasági fejlődés és a gazdasági növekedés összefüggéseit, a nemzetközi agrárkereskedelem, az élelmiszer-biztonság és a fenntartható gazdálkodás főbb kérdéseit tárgyalja. A sorozat második kötete is híven tükrözi a nemzetközi szemléletet, a magyar agrár-felsőoktatás oktatói és hallgatói, valamint a szakmai szervezetek pedig hasznos könyvként forgathatják a szerzők művét.

Dr. Popp József,

az MTA doktora

A közgazdaság-tudomány az elmúlt fél évszázadban olyan speciális területek elemzését vállalta fel, mint az érzelmek, társas kapcsolatok vagy éppen az egészség kérdésköre. Eközben azonban olyan klasszikus témáktól fordult el a figyelem, mint az agrárium elemzése. Történt mindez akkor, amikor az agrárium robbanásszerű fejlődés előtt áll a digitalizáció előrehaladtával, és olyan kihívásokkal kell megküzdenie, mint a klímaváltozás. E tények alapjaiban fogják átrendezni a jelenlegi agrárrendszert. Ezért nagyon jó hír, hogy új agrárgazdaságtani tankönyvsorozat indult, melynek jelen, második kötete a soha nem avuló témákat (pl. földpiac) ugyanolyan igényességgel tárgyalja, mint a legújabbakat (pl. GMO), esélyt adva a magyar hallgatóknak, hogy sikeresen kapcsolódhassanak be a hazai és nemzetközi agráréletbe.

Dr. Kemény Gábor, igazgató,

Agárgazdasági Kutató Intézet

Hivatkozás: https://mersz.hu/mizik-agrargazdasagtan-ii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave