Kengyel Ákos (szerk.)

Az Európai Unió közös politikái


A közös kutatási-fejlesztési politika szükségessége

A technológiai szakadék szemléltetésére leggyakrabban használt fő mutató: a K+F-kiadások GDP-hez viszonyított részaránya vonatkozásában Európa az elmúlt évtizedekben mindinkább elvesztette korábbi előnyét. Miközben jelenleg a japán GDP 3,18%-át, az amerikai GDP 2,68%-át fordítják kutatás-fejlesztésre, az EU-ra vonatkozó arány évek óta változatlanul 1,9%-ot ér el (EUROSTAT, 2007). Ugyanakkor az egyes EU-tagországok között is jelentős különbségek állnak fenn: a K+F-kiadások aránya Svédországban és Finnországban a legmagasabb (3,86%, illetve 3,48%), utánuk Németország (2,51%), Dánia (2,44%), Ausztria (2,36%) és Franciaország (2,13%) következik. Eközben Románia 0,39%-os, Ciprus 0,4%-os, Bulgária 0,5%-os, Szlovákia 0,51%-os, Görögország, Lettország, Lengyelország és Málta mutatója is csak 0,6% körüli arányt ér. A legalacsonyabb mutatóval rendelkező országok tehát az EU átlagának csak 20–25%-át érik el a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások arányát tekintve. A régi két legkevésbé fejlett tagország: Görögország és Portugália a GDP-hez viszonyított K+F-kiadásaikat megduplázta az 1990-es évek során (EUROSTAT, 2001), azonban az ezredforduló óta nem tudtak magasabb arányt elérni, így még mindig jelentősen az EU-átlag szintje alatt állnak a 0,61 és 0,81%-os mutatóikkal. (Lásd 13. táblázat.)

Az Európai Unió közös politikái

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 720 3

Az európai integrációs folyamatot elemző könyvek általában átfogó módon az integráció gazdaságtanával, az Európai Unió fejlődésével, történetével, joganyagával, az intézményi és döntéshozatali rendszer kérdéseivel vagy csak egyes szakpolitikákkal foglalkoznak. Ez a kötet kizárólag az integráció működése során kialakított közös politikák, együttműködési területek vizsgálatára irányul: minden olyan meghatározó területet érint, ahol valamilyen szintű, mértékű uniós (közösségi) szerepvállalás, politika kialakult. A könyv elsősorban gazdasági megközelítésben, de pontos jogi, szabályozási hivatkozásokkal elemzi az egyes politikák működését. A szerzők minden fejezetben alapvetően ugyanazt a logikát követik: megvilágítják az uniós szintű fellépés szükségességét, a politika indokoltságát; bemutatják az adott politika céljait, a szabályozás kialakulását, fejlődését és reformjait; elemzik a politika működésének következményeit, hatásait és a felmerülő problémákat. A könyv nagymértékben megkönnyítheti az országban legalább 17 helyen folyó európai tanulmányok oktatását, elősegítheti azt, hogy az uniós politikákkal foglalkozó kurzusokhoz - akár gazdasági, akár jogi, vagy politikatudományi-szociológiai képzések keretében - legyen egy újabb, jól használható könyv. Emellett természetesen minden, a téma iránt érdeklődő olvasó számára ajánlható a kötet, amely hasznos, tanulságos és jól befogadható ismereteket nyújt az egyes politikákról.

A kötet szerzői az európai integrációval foglalkozó egyetemi, főiskolai, vagy tudományos kutatóintézetben dolgozó oktatók-kutatók, akik eddigi tevékenységük során széles körű szakmai tapasztalatokra és elismertségre tettek szert szakterületükön. Külföldi és hazai tudományos tevékenységük és eddigi publikációik kitűnő alapot biztosítottak ahhoz, hogy a kötet tartalmi szempontból pontos és az olvasó számára jól érthető legyen.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kengyel-az-europai-unio-kozos-politikai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave