Kengyel Ákos (szerk.)

Az Európai Unió közös politikái


XIII. Bel- és igazságügyi együttműködés – a szabadság, biztonság és jog érvényesülése

A közösségi szintű együttműködés a bel- és igazságügyi területeken viszonylag új fejlemény az európai integrációban. A lépésről lépésre mélyülő szintű integráció példájáról van szó (Moussis, 2000. 102. o.), amely a Közösségen kívüli kezdeményezések, kormányközi együttműködések formájában indult, a maastrichti szerződéssel előirányzott politikai unió programjával jelent meg a közösségi jogban, azóta pedig fokozatosan egyre szélesebb hatásköröket nyer az Unió e területen.
E jelenséget – a neofunkcionalista megközelítés logikája alapján – értelmezhetjük úgy, hogy valamilyen automatizmus, integrációs dinamika érvényesül, amely arra kényszeríti az együttműködésben részes államokat, hogy kompetenciáik egyre nagyobb részéről mondjanak le újabb és újabb területeken az Unió javára. Ezzel szemben sokkal életszerűbbnek tűnik az az érvelés, amely szerint a hidegháború utáni időszakban alapvetően megváltozott világpolitikai környezet, a globalizáció felgyorsulása, a terrorizmus és a szervezett bűnözés nemzetközi terjedése, továbbá a legális és illegális migrációs hullámok olyan kihívásokat jelentenek az európai országok számára, amelyek kezelése csak a hagyományosan nemzeti hatáskörnek számító bel- és igazságügyi területeken történő fokozott kooperációval, bizonyos témakörökben közösségi politikák kialakításával képzelhető el. A hajtóerő tehát nem a korábban alapvetően gazdasági területen beindult és sikeresen kibontakozott integráció „tovagyűrűző” hatásainak automatizmusában, hanem inkább a nemzetközi környezet változásában keresendő. A bel- és igazságügyi együttműködést az tette lehetővé (és szükségessé), hogy a tagállamok között e téren is érdekazonosság jelent meg hasonló – alapvetően külső eredetű – problémáik leküzdésére, egyes politikáik harmonizálására.
A bel- és igazságügyi területeken megjelenő és egyre erősödő integráció logikája alapvetően a dereguláció elvére épül. Ugyanakkor szükség van az egyes szabályozási korlátok megszüntetésével párhuzamosan a belső akadályok elhárítása nyomán várható hátrányos hatások minimalizálását célzó intézkedések meghozatalára. A megnövekedő szabadságot ugyanis csak a biztonság egyidejű garantálásával lehet élvezni. Az Unió polgárai számára – a szabad mozgás jogának megfelelően – nyilván kedvező az ellenőrzés megszüntetése a tagállamok közötti határokon, ugyanakkor ez a nemkívánatos elemek (bűnözők, terroristák, illegális bevándorlók stb.) szabad mozgását is eredményezi. Az ebből eredő kockázatok csökkentése érdekében az Unió külső határain meg kell erősíteni az ellenőrzést, továbbá hatékony ellenintézkedéseket kell foganatosítani a szervezett bűnözés, a terrorizmus, a kábítószer-csempészet, az illegális bevándorlás visszaszorítására, pl. a rendőri erők és az igazságügyi intézmények együttműködésével. A fentieken túlmenően fokozódó igény jelenik meg a legális bevándorlás és a menekültügy közösségi, de legalábbis harmonizált szabályozására, illetve az igazságszolgáltatási rendszerek átjárhatóságának javítására.

Az Európai Unió közös politikái

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 720 3

Az európai integrációs folyamatot elemző könyvek általában átfogó módon az integráció gazdaságtanával, az Európai Unió fejlődésével, történetével, joganyagával, az intézményi és döntéshozatali rendszer kérdéseivel vagy csak egyes szakpolitikákkal foglalkoznak. Ez a kötet kizárólag az integráció működése során kialakított közös politikák, együttműködési területek vizsgálatára irányul: minden olyan meghatározó területet érint, ahol valamilyen szintű, mértékű uniós (közösségi) szerepvállalás, politika kialakult. A könyv elsősorban gazdasági megközelítésben, de pontos jogi, szabályozási hivatkozásokkal elemzi az egyes politikák működését. A szerzők minden fejezetben alapvetően ugyanazt a logikát követik: megvilágítják az uniós szintű fellépés szükségességét, a politika indokoltságát; bemutatják az adott politika céljait, a szabályozás kialakulását, fejlődését és reformjait; elemzik a politika működésének következményeit, hatásait és a felmerülő problémákat. A könyv nagymértékben megkönnyítheti az országban legalább 17 helyen folyó európai tanulmányok oktatását, elősegítheti azt, hogy az uniós politikákkal foglalkozó kurzusokhoz - akár gazdasági, akár jogi, vagy politikatudományi-szociológiai képzések keretében - legyen egy újabb, jól használható könyv. Emellett természetesen minden, a téma iránt érdeklődő olvasó számára ajánlható a kötet, amely hasznos, tanulságos és jól befogadható ismereteket nyújt az egyes politikákról.

A kötet szerzői az európai integrációval foglalkozó egyetemi, főiskolai, vagy tudományos kutatóintézetben dolgozó oktatók-kutatók, akik eddigi tevékenységük során széles körű szakmai tapasztalatokra és elismertségre tettek szert szakterületükön. Külföldi és hazai tudományos tevékenységük és eddigi publikációik kitűnő alapot biztosítottak ahhoz, hogy a kötet tartalmi szempontból pontos és az olvasó számára jól érthető legyen.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kengyel-az-europai-unio-kozos-politikai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave