Kengyel Ákos (szerk.)

Az Európai Unió közös politikái


Európai megállapodások

A fenti szövegben már többször előfordult a közép- és kelet-európai államokkal kötött „európai megállapodás” fogalma. Ez a szerződéstípus ma már nem létezik, de mint korábban is láthattuk, nagy hatása van az integráció szabadkereskedelmi kapcsolataira. Annak idején, 1991 decemberében három rendszerváltó állam (az egykori Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország) kötött ilyen egyezményt. Őket további hét, ma már szintén EU-tagállam követte. A szabadkereskedelem kialakítása mellett a megállapodások széles körű politikai párbeszédre teremtettek lehetőséget, melyet az intézményrendszer összetettségével értek el. Az ipari termékek területén eltérő ütemezéssel (a társult országok lassabban nyitották meg piacaikat), de kölcsönösen megvalósult a teljes piacnyitás, a mezőgazdaságban pedig kedvezményeket adtak egymás számára. Ugyanakkor a termelési javak közül a munkaerő áramlására nem tartalmazott egységes szabályokat. Szintén a hátrányok közé szokták sorolni, hogy a korábbipénzügyi segítséget nem egészítette ki újabbal, vagyis néhány évig csak a már korábban felállított PHARE programon keresztül kaptak vissza nem térítendő támogatást ezek az államok (2000-től már sokkal több segélyben részesültek).

Az Európai Unió közös politikái

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 720 3

Az európai integrációs folyamatot elemző könyvek általában átfogó módon az integráció gazdaságtanával, az Európai Unió fejlődésével, történetével, joganyagával, az intézményi és döntéshozatali rendszer kérdéseivel vagy csak egyes szakpolitikákkal foglalkoznak. Ez a kötet kizárólag az integráció működése során kialakított közös politikák, együttműködési területek vizsgálatára irányul: minden olyan meghatározó területet érint, ahol valamilyen szintű, mértékű uniós (közösségi) szerepvállalás, politika kialakult. A könyv elsősorban gazdasági megközelítésben, de pontos jogi, szabályozási hivatkozásokkal elemzi az egyes politikák működését. A szerzők minden fejezetben alapvetően ugyanazt a logikát követik: megvilágítják az uniós szintű fellépés szükségességét, a politika indokoltságát; bemutatják az adott politika céljait, a szabályozás kialakulását, fejlődését és reformjait; elemzik a politika működésének következményeit, hatásait és a felmerülő problémákat. A könyv nagymértékben megkönnyítheti az országban legalább 17 helyen folyó európai tanulmányok oktatását, elősegítheti azt, hogy az uniós politikákkal foglalkozó kurzusokhoz - akár gazdasági, akár jogi, vagy politikatudományi-szociológiai képzések keretében - legyen egy újabb, jól használható könyv. Emellett természetesen minden, a téma iránt érdeklődő olvasó számára ajánlható a kötet, amely hasznos, tanulságos és jól befogadható ismereteket nyújt az egyes politikákról.

A kötet szerzői az európai integrációval foglalkozó egyetemi, főiskolai, vagy tudományos kutatóintézetben dolgozó oktatók-kutatók, akik eddigi tevékenységük során széles körű szakmai tapasztalatokra és elismertségre tettek szert szakterületükön. Külföldi és hazai tudományos tevékenységük és eddigi publikációik kitűnő alapot biztosítottak ahhoz, hogy a kötet tartalmi szempontból pontos és az olvasó számára jól érthető legyen.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kengyel-az-europai-unio-kozos-politikai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave