Fehér Katalin

Digitalizáció és új média

Trendek, stratégiák, illusztrációk

Metaforák

Kétéltű metaforája a mobilhasználók offline és online kettős létezésére reflektál. (Fehér, 2014a). Az ógörög amphi + bios (αμφι+βιος) szókapcsolatból az amphi utal a mindkét helyen és időben együttes beágyazódásra, a bios pedig a létezésre. A két fogalom együttes használata egy olyan élőlényt jelöl, mely a szárazföldi és a vízi világ környezetéhez is tud alkalmazkodni. A mobil és viselhető eszközökkel felszerelt felhasználó szintén egyszerre tud alkalmazkodni az online és az offline környezetekhez. Aktivitásai és megfigyelései egyidejűleg kapcsolódnak a valós, fizikai környezethez, illetve a digitális hálózatokba kötött interfészekhez és információkhoz.

Rizóma strukturális metafora az internetre. A gyökértörzs föld alatti szárát nevezi meg, melynek oldalhajtásai és azok hajtásai lehetővé teszik a kapcsolatot más oldalhajtásokkal, illetve azok hajtásaival. Szerkezete nem hierarchikus, minden egyes hajtás kapcsolatba léphet a másikkal. Ha a hajtásokat átkötésként kezeljük (Deleuze–Guattari, 1987), analógia jön létre a hálózatokkal és az internettel. A rizóma folyamatosan növekszik, adaptálja környezetét, újabb és újabb kapcsolatokat hoz létre és interaktivitást tesz lehetővé (Everett–Caldwell, 2003). Megszámlálhatatlan kapcsolat és többszörösen bejárható útvonalak jellemzik. A központi struktúra hiánya, a nem hierarchikus bemenetek és kimenetek, az elágazások és kapcsolatok kusza, folyamatosan alakuló szövedéke érvényes az internetre is. Bármilyen reláció létrejöhet a multiplitásban. A gyökértörzs eltörése esetén új rész keletkezik régi vagy új ágon, s organikusan növekszik tovább. Az eredmény feltérképezhető és tanulmányozható. A változásokkal együtt újra és újra.

Közmű az információs közmű metaforája az internet-elérésre már a hetvenes években (Parker–Dunn 1972) hódított. Jelenleg leginkább olyan témáknál éli reneszánszát, mint a hálózatsemlegesség (Bourreau és szerzőtársai, 2015) vagy az internetre vonatkozó díjak, az esetleges adóvonzat. Azt a kérdést veti fel, hogy alapvető infrastruktúrának vagy akár rezsi-kategóriának tekinthető-e az internet. További kérdése, hogy a különböző használati módok és hálózat-terhelés eltérései miatt a keletkező üzemeltetési költségek kire hárulnak. Egyes szolgáltatások ugyanis aránytalanul nagy mértékben használják a hálózati infrastruktúrát, kompenzációjuk viszont nem azonos ezzel. A metafora felvetése tehát az, hogy milyen esetben érdemes közműként gondolni az internetre, illetve ez a megközelítés hogyan csökkenti vagy növeli a felhasználás aránytalanságait.

Iránytű magunkkal vihető, viselhető digitális eszközökre (Suomela–Lehikoinen, 2000), ezen belül főként az okostelefonokra, okosórákra, navigációt is biztosító eszközökre alkalmazott metafora. Használati célja egyfelől lehet valaminek vagy valakinek a megtalálása, elérése, illetve támogatja a társas összeköttetéseket is (Ling, 2007, 7). Másfelől a cél lehet valaminek vagy valakinek az elkerülése – a személyektől a katasztrófahelyzetekig. Az eszköz hozzájárul a tájékozódáshoz és a találkozásokhoz éppúgy, mint az útválasztó döntésekhez.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 059 743 2

Marketing Gazdaság

Mintha mindent megírt volna a szerző a digitális médiáról és az azzal érkezett új társadalomról. Ahogy látom, mindent meg is írt, vagy ha nem, én nem jöttem rá, mi az. Hihetetlenül szórakoztató, nagyon jól demonstráló, érdekes példákkal alátámasztott magyarázatok, amiket élmény olvasni. Intellektuálisan izgató könyv!

Heal Edina igazgató, Google Magyarország A kötet alapmű a digitális trendek áttekintéséhez és megértéséhez. Egyszerre ad muníciót több szakmának - az IT-tól a marketingig, az üzleti döntéshozástól a felsőoktatás-kutatásig és a művészetig. A szerző átfogó nemzetközi tapasztalatát kamatoztatja példáival és illusztrációival. Az olvasó végül egy hosszabb távon érvényes kötet birtokosa lehet a gyorsan változó trendek világában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/feher-digitalizacio-es-uj-media//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero