A történelmi újkor beköszöntét mintegy szimbolizáló találmány, a mozgatható betűs sajtó üzembe helyezése Mainz városában 1452-ben elindított egy olyan folyamatot, a kommunikációs üzenetek tömeges méretű előállítását, amely megváltoztatatta civilizációnkat. A tömegkommunikációs technológiák szerepének társadalmi hatásait vizsgáló nagy kanadai médiakutató, Marshall McLuhan egyenesen úgy fogalmazott úgy fél évezreddel később, 1962-ben, hogy Johannes Gutenberg ezzel a találmányával nemcsak a könyvek iparszerű termelését indította el, hanem egyben a közönséget is létrehozta. A sajtótermékek tömeges elterjedése a könyvek nyomtatásával kezdődött, de azután, nagyjából két évszázad elteltével kialakult egy olyan médium, amit újságként ismerünk, s amelyik, rácáfolva számos előrejelzésre, még ma is velünk van. Az újságok a médiagazdaságtan felfogása szerint különleges árujószágok, amelyek továbbra is fontos szerepet töltenek be korunk társadalmában, bár az új technológiák alkalmazásának következtében megnövekedett médiakínálat, valamint az új média szolgáltatásai egyaránt komoly fenyegetést jelentenek az újságok iránti keresletre. Az újságpiacok kialakulása ugyan eltérő módon ment végbe Európában és az Amerikai Egyesült Államokban, de az olvasási szokásokat, valamint az újságfogyasztást lényegében azonos tényezők befolyásolják a fejlett/közepesen fejlett országokban. A médiagazdaságtan diszciplína hagyományosan jóval kisebb hangsúlyt fektet a magazinok piacának elemzésére, mivel azok közelebb állnak a közönséges árujószágokhoz, az azonban vitathatatlan, hogy a magazinok a tömegtájékoztatás, illetve szórakoztatás fontos eszközei, ily módon az eltérő sajátosságokat és a keresletét befolyásoló tényezőket érdemes górcső alá venni. Az 1990-es évek közepétől először az újságok, majd később a magazinok is megjelentek az interneten a kiadói stratégia részeként, a fejezet végén ezt a folyamatot vizsgáljuk.