Gálik Mihály, Urbán Ágnes

Médiagazdaságtan


Bevezetés

„Még broadcastingnak hívták, s nagyon sok pénzbe került” – idézte vissza 1977-ben a magyar rádiózás kezdeti éveit a korabeli LGT-dal, A rádió. Akkor már több mint fél évszázada szólt nálunk is a XX. század első évtizedeinek csodatalálmánya, a rádió, az első nagy hatású elektronikus tömegmédium, amely valóban mindenkihez kívánt szólni, s ez többé-kevésbé sikerült is neki. Ami annak idején nagyon sok pénzbe került, az a vevőkészülék, ami azután szép lassan olcsóbbá lett, bekerült szinte minden otthonba, majd a tranzisztorforradalom eredményeként – előbb táskarádióként, majd zsebrádióként – hordozhatóvá is vált. A rádiót Európában indulásakor kisajátította magának az állam, míg Amerikában üzleti vállalkozásként működött. A két működési formának ugyan más volt a vezérlő elve, de mindkettő eredményesnek bizonyult abban az értelemben, hogy az emberek hamar megszerették, s a rádióhallgatás a napi életvitel része lett a családokban. A XX. század utolsó negyedében Európában is megjelenhettek az üzleti alapon működő rádiók, de a médium trónfosztása, ami a tévé megjelenéséhez köthető, ekkorra már rég megtörtént. A televízió árnyékában a század második felétől visszafordíthatatlanul odalett a rádiózás régi dicsősége, ám a rádió-műsorszolgáltatás – sokféle technológia alkalmazásával a legkülönbözőbb elektronikus készülékeken megszólalva – azért ma is velünk van, ma is hallgatjuk a rádiót.

Médiagazdaságtan

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 758 6

Kis híján két évtizede, hogy a médiagazdaságtan tárgykörben megjelent az első magyar nyelvű könyv, amelyhez az elméleti bevezetőt követő lapkiadás fejezetet én lektoráltam. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, s négy további változat követte az elsőt. Bár a jelenkori média csak nyomokban hasonlít az 1990-es évek első felének médiájára, a médiagazdaságtani nézőpont mit sem veszített érvényességéből. Ma már persze a média szót is két jelzős szerkezettel emlegetjük, a két évtizeddel ezelőttit tömegmédiának hívjuk, amely mellé felnőtt az infokommunikációs technológiák forradalmának és tömeges használatbavételének eredményeként az új média. Mind a kettővel foglalkozik a Médiagazdaságtan legújabb kiadása, külön rávilágítva arra a szerves kapcsolatra, amely a régi és az új médiát összeköti. Öröm látni, hogy a két évtizeddel ezelőtt indult magyar médiagazdaságtani iskolából ismét fontos, értékes mű került ki, amelyet mind a médiával bármilyen szemszögből foglalkozóknak, mind az érdeklődőknek figyelmébe ajánlok.

Bayer József ügyvezető igazgató

Axel Springer Budapest Kft.

A Médiagazdaságtan című kötet előző kiadásai bestsellerré váltak a médiával foglalkozó hazai szakirodalomban. Nem véletlenül: a könyv alapos és mély, mégis közérthető és remekül tagolt áttekintést ad a médiapiac trendjeiről. E legújabb kiadás már naprakészen elemzi a digitális hálózatok, a közösségi média világát is a hagyományos médiumok (sajtó, rádió, tévé) mellett. Gyakorló médiamenedzsereknek, kutatóknak, diákoknak ajánlom. És mindenkinek, aki többet szeretne tudni az új és változó médiatípusokról, műfajokról, finanszírozási modellekről, a közönségmérésről vagy akár a magánmédia és a közérdek elvi összefüggéseiről. Mindenkinek, akit érdekel a demokratikus, szabad média működése.

Sükösd Miklós, Senior Fellow

Media Diversity Institute, London

Hivatkozás: https://mersz.hu/galik-urban-mediagazdasagtan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave