Kelló Éva (szerk.)

Coaching alapok és irányzatok

Az ontológiai coaching

Mi a XXI. századi cool személy sajátossága, világa milyen ontológiával bír?
A XXI. századi cool személy az, aki értékes tudást és információt birtokol, és ezt a tudást és információt oly módon prezentálja másoknak, hogy maga a prezentáció is hideg tudásra és információra épül. A bullshit és a fecsegés világával szemben a cool világa igaz, de nem transzparens és egyszerű, hanem rejtőzködő és komplex. Több benne a hallgatólagos (tacit) elem, mint az explicit. Metadesign.
A cselekvésre indító beszélgetésben milyen összefüggés van a szubjektív valószínűségen alapuló (likeliest) és a legvonzóbb (loveliest) kérés között?
A „működési zavarok” fontos kognitív szerepet töltenek be az életünkben, mivel láthatóvá teszik mindennapi gyakorlatainkhoz, eszközeinkhez való viszonyunkat, és heideggeri terminológiával „kézhezálló”-vá alakítják őket. A jó design (terv és terméke) ezeknek az újra és újra visszatérő „működési zavarok”-nak az értelmezéséből születik. A legjobb megoldásra irányuló következtetés segíti az értelmezőt. Ha a célunk nem csupán triviális megoldások keresése, hanem új világokhoz, életformákhoz, stílusokhoz, tervekhez vezetők megragadása, akkor a loveliest megoldás vezet a likeliesthez, és nem fordítva.

A cselekvésre indító beszélgetés beszédaktusok lánca, melynek során számos változást idéznek elő a szavak. A loveliest kérés vagy ígéret az adott helyzetben elérhető legvonzóbb választásra, a likeliest a szubjektív valószínűségre irányul. Tehát különböző kritériumok teljesülése esetén fogadjuk el az egyiket, illetve a másikat. Egy loveliest kérés vagy ígéret az adott kontextusban akkor tekinthető relevánsnak, ha egyben likeliest is, vagyis megfogalmazható, teljesíthető. Ha a célunk nem csupán triviális kérések és ígéretek megfogalmazása, hanem a legvonzóbbak, legizgalmasabbak, az új világokhoz, életformákhoz, stílusokhoz, tervekhez vezetők megragadása, akkor a loveliest kérés vagy ígéret vezet a likeliest kéréshez és ígérethez, és nem fordítva.
Miben különbözik a bullshit mint beszédaktus az asszertívumtól?
A bullshit azt sugallja a hallgató számára, hogy igaz állítás vagy magyarázat, de valójában a közlő nem köteleződik el az állítása igazsága mellett. A bullshit könnyen leszerelhető, ha megtanuljuk felismerni. A bullshit kontrollkérdései:
- A témához mérten éppen elegendő a közlés mennyisége (nem több és nem kevesebb)?
- A beszélő mivel támasztja alá a mondanivalóját (használ-e intézményes standardokat, pl. szabványokat)?
- A beszélő hivatkozik-e szakértői csoportok egyezményes véleményére, gondolatait milyen szakmai csoport támasztja alá? Ez a szakmai csoport releváns-e, szakértőnek tekinthető-e az adott témában?
- Releváns-e (témába illő-e, szakértői szinthez illeszkedő-e) a beszélő közlése?
- Modora a közlés tartalmához illeszkedik-e?
A bullshittel szemben a valódi kijelentés mint beszédaktus: asszertívum. A kijelentés során a kijelentést tévő elköteleződik az állítás igazsága mellett. A világ tényállásának megragadása a beszélő célja, tehát azt közli a hallgatóval, hogy véleménye szerint fennáll a világ egy adott ténye.
A megtestesült elme koncepciója hogyan függ össze a metadesignról szóló elképzeléssel?

Az ontológiai coaching az úgynevezett „megtestesült elme” elképzelésből indul ki. Az emberi elme nem passzív tükrözője a külső valóságnak. Az ember és a világ egymásba fonódva léteznek, az ember heideggeri kategóriával szólva „világban-való-lét” (in-der-Welt-Sein). A környezete és a megismerő kölcsönösen adaptálódnak, úgy hatnak egymásra, mint a híres litográfus, Escher egymást rajzoló kezei. A környezet hat a megismerő designjára, a megismerő designja pedig a környezetére. Mindkét design egyszerre mérnöki és esztétikai tervezése a másik designjának: igazi metadesign. A metadesign elsőre nagyon hasonlít ahhoz, amit önismeretnek neveznek, de valójában különbözik tőle. Az önismeret tudás, a metadesign élményszerű tudás. Az önismeret pusztán mérnöki (technikai) szemlélet. A metadesign az esztétikai értékeket is (de nem csak azt!) figyelembe vevő tervezői hozzáállás. Az önismeret esetén az előfeltételezés: a cél az, hogy valami jól működjön, a metadesign esetében az is fontos, de nem egyetlen szempont, hogy a működéshez milyen esztétikai élmény társul.
Mit nevezünk designgondolkodásnak, hogyan jelenik meg az ontológiai coachingban?
A XXI. századi kreatív osztály (Florida, 2002) új megoldásokat, termékeket, szolgáltatásokat, ehhez igazodó új terveket (design) és új alapra helyezett gondolkodást (designgondolkodás) igényel. Az ontológiai coachingban ezt nevezzük ontológiai designnak, azaz ontológai alapú tervezésnek, rendszerszemléletű tervező gondolkodásnak. Néhány jellegzetes megjelenési formája az ontológiai coaching gyakorlatában:
- A múlttal, múltbeli sérelmekkel nem foglalkozunk: az emlékekre elsősorban mint jelenbéli pszichológiai állapotunk konstrukcióira, termékeire nézünk. „Szép múlt vár ránk” (Kollár, Újművészet, 2004), azaz a vágyott jövőből visszatekintve a problémák megítélése is megváltozhat.
- A coachee által megjelölt problémát nem a kontextusból (környezetéből) kiragadva, hanem a rendszer ontológiájába illesztve, működés, cselekvés közben vizsgáljuk.
- A problémához tartozó (a coachee által esetleg már ki is próbált) megoldáskísérletekre mint a válságot fenntartó folyamatokra gondolunk, és már a coaching kezdetén elvetjük őket (egy ontológiai coach sosem ad olyan utasítást, hogy a coachee gondoljon vissza arra, miképpen oldott meg korábban hasonló nehézségeket és próbálgassa ezt most is).
- Problémák helyett új, perspektivikus világot (ontológiát) tervezünk (design), melynek funkcionális alkalmasságán túl annak esztétikai dimenzióját is figyelmünk középpontjában tartjuk. A tervezett új világ, szemlélet, stratégia nem hasonlít egyetlen korábbi életszemléletünkre, stratégiánkra, világlátásunkra sem, merőben új minőség születik.
- A vonzó terv élményt, végső soron megelégedést és örömet jelentő design része, hogy az alkalmas terv útjába kerülő akadályokat (akár magát az eredeti problémát is) speciális beszédaktusokkal blokkoljuk és semlegesítjük. A beszédaktusok egyebek mellett ontológiai terápiás kettős kötések sorát tartalmazzák. Ezek olyan, inkább élményszerű, látszólag könnyen elvégezhető, önellentmondást tartalmazó feladatok, melyek kivitelezésük során szükségképpen egy másik narratívába (történetbe) rántják a coacheet, így az eredeti élettörténetben kialakult „végszavak” nem működnek többé. Az új helyzetben született kifejezések új gondolatokat generálnak, melyek az eddigiektől eltérő, friss, kívánatosabb érzelmeket váltanak ki (lásd érzelemtervezés).
- Az új terv része, hogy megtanulunk a jelenlegi működési környezetünkről, életkörülményeinkről, eseményeinkről, lehetőségeinkről vonzó módon gondolkodni, beszélni (metadesign), mely motiválttá tesz arra, hogy problémák helyett lehetőségekre, elvetendő, rossz, hibás mintázatokhoz képest inkább izgalmas, továbbfejleszthető területekre összpontosítsunk. Problémamegoldás helyett titkok után kutatunk. Nem a megoldást hajszoljuk, hanem a születéstől a halálig tartó utazást tesszük örömtelivé.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 761 6

Menedzsment Gazdaság

A könyv elvitathatatlan módon hiánypótló mű mind hazai, mind nemzetközi vonatkozásban, a coachingot nyújtó és igénybe vevő szakemberek számára egyaránt. Legnagyobb értéke a különböző módszertanok rendszerezésében és lényegük gyakorlati szempontból történő megragadásában rejlik. Ezáltal a könyv számomra egyértelmű eligazodást nyújt a különböző módszertanok között, segítve az adott helyzetekhez leginkább illeszkedő megközelítések szakszerű és hatékony beazonosítását.

Megítélésem szerint kezdők és haladók, szakértők és a témával még ismerkedők számára egyaránt kötelező irodalom.

Ráczné Szőke Ildikó, HR ügyvezető igazgató, Raiffeisen Bank

Hiánypótló művet tart most Ön a kezében, amely hasznos forrás kezdő és haladó coachok, valamint a szakma iránt érdeklődők számára egyaránt. Hazai szakemberek szemszögéből ismerhetünk meg tíz jelentős coaching irányzatot, módszertant. E kiadvány jó példája a coaching szakma sokszínűségének, és bízom benne, hogy segít egymás értékeinek mélyebb megismerésében.

Hegedűs Dóra, a Magyarországi Coach-szervezetek Szövetségének elnöke

Az elmúlt években bebizonyosodott számomra, hogy egy vállalat teljesítőképességét erősen befolyásolja az, hogyan képes tanulni a tapasztalataiból és építkezni az erősségeiből. Minél inkább hagyjuk, hogy tükröt mutassanak nekünk, annál inkább vagyunk készek a változásra. A coaching ebben segít nekem, nekünk. A könyv igazi navigátor azoknak, aki szeretnék megtalálni a számukra legközelebb álló coaching megközelítést.

Somorjai Éva, Magyar Telekom HR vezérigazgató-helyettes

Túlságosan zajos magány - szól Bohumil Hrabal kisregényének címe. Ez a látszólagos ellentmondás jellemzi a vezetők munkáját is. Az állandó, szűnni nem akaró magányosság érzés feloldásának igénye is hozzájárult a különböző coaching módszerek kialakulásához.

A könyv nagy értéke, szakmai és tudományos hitelességének záloga, az egymástól eltérő, de más-más forrásból, gyakran azonos helyekre megérkező módszertanok arányos bemutatása. A coaching és a különböző coaching módszerek iránti nyitottság, ami a könyv egyik fő üzenete, pedig segíthet ennek a zajos magánynak a megszüntetésében. Hogy nehogy úgy járjunk, mint Pepin bácsi…

Dr. habil Heidrich Balázs, dékán, intézetvezető, Budapesti Gazdasági Főiskola, Pénzügyi és Számviteli Kar, Menedzsment és Emberi Erőforrások Intézet

A kötetben szereplő irányzatok:

- Coaching alapok (szerző: Kelló Éva)

- Akcióközpontú coaching (szerző: Kiss György Ádám)

- Érték alapú (Appreciative Inquiry) coaching (szerző: Vásárhelyi Judit)

- Gestalt coaching (szerző: Dr. Erős Ilona)

- Megoldásközpontú brief coaching: A gyors kimozdítás művészete (szerző: Tegyi Enikő)

- NLP megközelítésű coaching (szerző: Dr. Stenger Györgyi)

- Ontlógiai coaching (szerző: Dr. Kollár József PhD és Dr. Kollárné Déri Krisztina)

- Rendszerszemléletű coaching (szerző: Dr. Bodó Péter)

- Szupervízió megközelítésű, reflektív coaching (szerző: Wiesner Erzsébet)

- Tranzakcióanalitikus coaching (szerző: Sari J. van Poelje)