Lőrinc László

Életmódtörténet I.

Őskor - ókor


A „józan ész” szerepe

Mindez nem azt jelenti, hogy a tradicionális kultúrák embereinek ne lenne józan eszük, ne tudnának gondolkodni, tényekből és lehetőségekből következtetéseket levonni. Hogy azonban mit tart valaki józan ész szerint egyértelműnek és nyilvánvalónak, amit magyarázni és bizonyítani sem érdemes, az éppúgy kultúránként változik, mint a hit, a mitológia, a tudomány. Számukra a világról intuícióval nyert vagy az ősöktől továbbhagyományozott gondolatok, ismeretek éppolyan cáfolhatatlanok, mint számunkra mindaz, amit ténynek tekintünk. (Mikor egy néprajztudós megkérdezte a jávai parasztasszonytól, hogy hogyan néz ki a „Nap kígyója” melyről úgy beszél, mintha látta volna, az asszony visszakérdezett: „Ne légy bolond, te sem láttad még a keddet, vagy igen?”) A hagyományos gondolkodásmód szerint az egyik baleset „nyilvánvalóan” a véletlen következménye, a kisebb, ismert módon gyógyítható sérülés vagy betegség egyértelműen csak sérülés és a test meghibásodása. A másik, súlyosabb betegség, szokatlanabb baleset, a várt módon nem gyógyuló seb pedig éppolyan egyértelműen szemmelverés, boszorkányság eredménye. Az a tevékenység, ami általában sikerülni szokott – például halban gazdag, szelíd természeti viszonyokkal rendelkező vidéken a halászat –, azért sikeres, mert az emberek ügyesek, olyan eszközökkel és olyan eljárásokat végeznek, amelyek a legcélravezetőbbek. Más – kockázatos körülmények között végzett, nehezen kiszámítható kimenetelű – tevékenység viszont nyilvánvalóan azért sikeres, mert elvégezték előtte a szükséges szertartásokat, s ezzel elnyerték a szellemek jóindulatát. Egy zande fazekas például egyszer elmesélte, hogy azért tört el a fazeka, mert megbabonázták. Mikor egy európai kifejtette: természetes dolog, hogy néha egy-egy edény eltörik, akkor a fazekas nem jött zavarba: igen, természetes, ha poros és kavicsos az agyag, vagy nem óvatosan készítik az edényt. Ebben az esetben azonban jó anyaggal és óvatosan dolgozott. Vagyis bizonyos előfeltevésekből és tapasztalati tényekből logikusan vezetik le következtetéseiket. (Ahogy mi is magabiztosan magyarázunk jelenségeket olyan tudományos magyarázatokkal, amelyeket mi, nem tudományokkal foglalkozó emberek nyilvánvaló tapasztalati tényekkel nem tudunk alátámasztani, egyszerűen elfogadjuk, mint az asszony a Nap kígyóját.) Ezen normák alapján minden társadalomban vannak ésszerűtlenül viselkedők és józan eszűek.

Életmódtörténet I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 747 0

Ki gondolná, hogy a történelemben még az olyan egyértelműnek látszó fogalmak jelentése is változott, mint az anyaság vagy a gyilkosság, a többiről nem is beszélve? Hogy a vidéki és nagyvárosi emberek eltérő viselkedése mögött is ott van a történelem, s ezért az egyiknek hagyományosabb elgondolása van a családról, az ajándékról, a vagyonról, az időről vagy az ünnepről, a másiknak pedig újabb keletű? Ez a könyv nemcsak a lakás, az étkezés, az öltözködés, vagyis az anyagi környezet változásairól szól, hanem az emberi viselkedés és gondolkodásmód, az emberek közötti viszonyok történetéről is. Számos forrás és feladat segíti elő, hogy a következtetéseket maguk a diákok vonják le. Elsősorban felsőéves középiskolai diákoknak ajánljuk, illetve kézikönyvként mindenkinek, akit a nagy történelmi események mellett érdekel a mindennapok ezernyi apró részlete is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lorinc-eletmodtortenet-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave