A hátrányok meglehetősen közismertek és nyilvánvalóak (Demetrovics, 2007; Elekes 2000; Le Moal és Koob, 2007). A dohányzás, az alkohol- és drogfogyasztás hosszú távon nyilvánvalóan káros az egészségre: rossz életkilátások, alacsony életminőség, magasabb mortalitási ráták jellemzők rájuk. Az alkoholfogyasztásnak ráadásul van egy gátlástalanító hatása, amely gyakran összekapcsolódik az agresszív viselkedéssel. A testi sértések kb. felét szerte a modern világban alkoholos befolyás alatt követik el, illetve szenvedik el, és az öngyilkosok 75%-ának a vérében szintén mérhető alkoholszintet mutatnak ki. Az USA-ból származó adatok szerint a népesség teljes halálozásának 3%-áért az alkoholizmus tekinthető felelősnek, s ebbe az alkohol által stimulált súlyos betegségek (pl. májcirrózis) éppúgy beletartoznak, mint a balesetek. A dohányzás még súlyosabb következményekhez vezethet. Dohányzás következtében világszerte évente egy Finnországnyi (kb. 5 millió) ember hal meg napjainkban, 6 másodpercenként egy ember. Általános tapasztalat, hogy a dohányosok nagy része le akar szokni, de ez csupán 2-3%-uknak sikerül. A függőség tehát nagyon erős, és súlyos egészségügyi problémákhoz vezet, amelyek között legsúlyosabbak a daganatos és keringési megbetegedések. Az egyéni egészségügyi kockázatok mellett a dohányzás súlyos társadalmi és gazdasági terhet jelent: egy amerikai becslés szerint a dohányzással járó összköltségek (ebben jelentős hely illeti meg a gyógyítás és a különböző segélyek kiadásait) lényegesen felülmúlják az oktatásra szánt állami költségvetést.