Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


5. Erkölcsi motiváció

Bernard Williams a 20. század második felének kimagasló, nagy hatású erkölcsfilozófusa volt, noha életműve jelentős része az uralkodó erkölcsfilozófiák, sőt minden módszeres etikai elméletalkotás megkérdőjelezésére irányult. Etikafelfogásának legfontosabb vonása a teória-szkepticizmus. Eleve elhibázottnak tartotta a szisztematikus erkölcselmélet kidolgozására tett kísérletet. Ethics and the Limits of Philosophy (Etika és a filozófia határai, 1985) című könyvében részletesen megindokolta, hogy miért. A filozófiai etika szerinte felszámolja az erkölcsi élet sokféleségét, a változatos erkölcsi megfontolásokat néhány általános elvre szűkíti, s az erkölcsi és nem erkölcsi megfontolásokat éles, egymást kizáró ellentétekként mutatja be. Mesterségesen kiélezett konfliktust teremt az önérdekű motívumok és az erkölcsi kötelezettségek között. Az egyetemes nézőpont érvényesítésével figyelmen kívül hagyja az erkölcsi élet azon ismérveit, amelyek sajátosan az egyes személyekhez, a személyes jóindulat és lojalitás különböző köreihez kötődnek. Williams elutasítja, hogy szükséges és lehetséges az erkölcs objektív megalapozása, és azt is, hogy az erkölcsileg mérvadó megfontolások kizárólag intellektuális természetűek lehetnek, valamint azt is, hogy az erkölcsi nézőpontnak a pártatlan nézőponttal kell egybeesnie. Élesen szembeszáll azzal a felfogással, mely szerint az erkölcsi kötelességek az erkölcsi élet résztvevői számára kívülről adott, minden mást maguk alá gyűrő, megfellebbezhetetlen előírások lennének.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave