Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


Irodalom

BARON M. W., PETTIT PH., SLOTE M. 1997: Three Methods of Ethics. Oxford: Blackwell.
BRANDT R. B. 1996: Facts, Values, and Morality. Cambridge: Cambridge UP.
DARWALL S. – GIBBARD A. – RAILTON P. (eds.) 1997: Moral Discourse and Practice: Some Philosophical Approaches. Oxford: Oxford UP.
FRANKENA W. K. 1973: Ethics. Englewood Cliffs: Prentice-Hall.
GAUTHIER D. 1986: Morals by Agreement. Oxford: Clarendon.
GRIFFIN J. 1986: Well-being. Oxford: Clarendon.
HARDIN R. 1988: Morality within the Limits of Reason. Chicago: U Chicago P.
HARE R. 1952: The Language of Morals. Oxford: Clarendon.
KORSGAARD Ch. M. 1996: The Sources of Normativity. Cambridge: Cambridge UP.
LÓNYAI MÁRIA (szerk.) 1981: Tények és értékek. Budapest: Gondolat.
MACINTYRE A. 1999: Az erény nyomában. Budapest: Osiris.
MACKIE J. L. 1977: Ethics: Inventing Right and Wrong. London: Penguin Books.
MOORE G. E. 1971: Principia Ethica. Cambridge: Cambridge UP.
NAGEL Th. 1998: Az utolsó szó. Budapest: Európa.
RAWLS J. 1997: Az igazságosság elmélete. Budapest: Osiris.
ROSS W. D. 1930: The Right and the Good. Oxford: Clarendon.
SCHEFFLER S. 1994: The Rejection of Consequentialism. Oxford: Clarendon.
SEN A., WILLAIMAS B. (eds.) 1982: Utiltarianism and beyond. Cambridge: Cambridge UP.
SHAW W. H. 1995: Moore on Right and Wrong. The Normative Ethics of G. E. Moore. Dordecht: Kluwer.
SMART J. J. C., B. Williams 1973: Utilitarianism for and against. Cambridge: Cambridge UP.
WATSON G. (ed.) 1982: Free Will. Oxford: Oxford UP.
WILLIAMS B. 1981: Moral Luck. Cambridge: Cambridge UP.
WILLIAMS B. 1985: Ethics and the Limits of Philosophy. Cambridge, Mass.: Harvard UP.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave