Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


2.2. Nyelv, gondolkodás, világ

Nyelv és gondolkodás között van egy nyilvánvaló kapcsolat: azt, amit valaki egy kifejezésen ért, kézenfekvő azonosítani azzal a gondolattal, amelyet a kifejezés használatakor a nyelvhasználó elgondol, vagy másképp: azzal a gondolattal, amelyet a nyelvhasználó a kifejezés használatával kifejez. Ez a nézet nyelv és gondolkodás kapcsolatának talán legkevésbé vitatható formáját mondja ki, de számos további kérdést nyitva hagy. Az előző szakaszban láttuk, hogy egyesek ebben a nyelv alapvető funkcióját kifejező tényt látnak, míg mások – a kapcsolat tényének elismerése mellett – a nyelv magyarázatát egy másik funkcióban, például a kommunikációban keresik. Egy további, függetlenül vizsgálható kérdés a két oldal közötti prioritásra vonatkozik: vajon a gondolkodás megelőzi-e a nyelvet, s így az egyes kifejezéseket csak a már tőlük függetlenül meglévő gondolatok kifejezésére vezetjük be; avagy a nyelv magában a gondolatok megformálásában, illetve a gondolkodási műveletek végrehajtásában is szerepet játszik. Ez utóbbi nézet radikálisabb változatát képviselik például a nyelvi relativizmus elméletének képviselői.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave