Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


1. A tudományfilozófia új fejleményei

Amikor a 20. század 70-es éveiben a tradicionális tudományfilozófia válságba kerül, az nem csupán, sőt nem elsődlegesen a tudományfilozófia belügye. A tudományos racionalitás körüli viták olyan válságtünetek, amelyek egy legalábbis kétszáz, de inkább kétezer éves társadalmi korszak lezárulásának szimptómái. S ahogyan az újkori tudomány metodológiai normái (az új tudományos racionalitás) a korábbi, Arisztotelészre visszamenő módszertan követelményeinek elvetése árán juthattak érvényre egy új társadalmi korszak kialakulása közepette, úgy kell (és lehet) most a racionalitás új normáinak létrejönnie az új társadalmi körülményeknek megfelelően. A 20. század egésze már a régi európai világrend bomlásának és válságának tüneteit mutatja. S a társadalmi rend alapvető fontosságú eleme, a tudomány erőteljes metaszintű vizsgálódás, filozófiai reflexió tárgyává lesz. A 20-as években két markáns irányzat jelenik meg (jellemzően mindkettő német nyelvterületen!): a logikai pozitivizmus a Bécsi Körben (berlini és prágai filiálékkal) és a Wissenssoziologie németországi súlyponttal (és számos volt Monarchia-beli hangadó résztvevővel). Jelen szempontomból a logikai pozitivizmus törekvése úgy jellemezhető, hogy megkísérelte a korábbinál szigorúbban és egzaktabbul (újra és utoljára) megfogalmazni és kőtáblába vésni a tudományos megismerést vezérlő normákat. Azaz felmutatni a társadalom számára a kognitív konszenzus és vele a kognitív autoritás kötelező normáit, helyreállítva ezzel mintegy az I. világháborúban és utána elveszni látszó konszenzust (legalább az értelmiség körében.). A Wissenssozologie nem előírni, hanem megtalálni és leírni akarja a tudás megszerzését vezérlő szabályokat, és megérteni a tudomány társadalmi helyzetét és szerepét.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave