Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


A fenomenológiai mozgalom második generációja

A fenomenológiai mozgalom történetében jelentős törést hozott az első világháború. Sok fiatal fenomenológusnak a fronton kellett szolgálatot teljesítenie, néhányan el is estek közülük. A göttingeni fenomenológusok köre azonban elsősorban azért oszlott fel, mert Husserl 1916-ban elhagyta a várost és Freiburgba költözött. Ekkor a fenomenológia történetében új szakasz kezdődött. A göttingeni és müncheni fenomenológusok még Husserl leíró fenomenológiájához kapcsolódtak, és csalódással vették tudomásul a Husserl gondolkodásában bekövetkezett transzcendentális fordulatot, amit a neokantiánus gondolkodásba való visszaesésnek tartottak. Husserl Freiburgban kialakult tanítványi köre azonban már nem a Logikai vizsgálódások, hanem elsősorban az 1913-ban megjelent Eszmék a tiszta fenomenológiához gondolkodását követte, vagyis nem realiszikus, hanem transzcendentális-konstitutív fenomenológiát művelt. E tanítványok között találjuk közeli munkatársait és asszisztenseit, olyan később ismertté vált filozófusokat, mint Martin Heideggert, Eugen Finket, Ludwig Landgrebet, Roman Ingardent, Aron Gurwitschot, Alfred Schützöt.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave