Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


Órigenész (185/6–253/4)

Órigenész életrajza főként a 4. századi Euszebiosz tudósításának kritikai vizsgálata alapján (Egyháztörténet 6,1–3;6,19,1) rekonstruálható (vö. Nautin 1977; Somos 2001: 77 skk.). Apja mártíromságot szenved, és a 17 éves Órigenészt csak anyja akadályozza meg abban, hogy önkéntesen osztozzon sorsában. Egész fiatalon az önmegtartóztató életnek szenteli magát, aszketikus lelkesedésében még öncsonkítást is elkövet. Kora ifjúkorában keresztény filozófiai magániskolát nyit szülővárosában. Arról, hogy kinél tanult filozófiát, vita folyik a kutatók között. Euszebiosz Porphüriosz keresztényellenes pamfletjét idézve arról ad hírt, hogy Órigenész egy bizonyos Ammóniosznak, Plótinosz tanárának a tanítványa volt. Porphüriosz Plótinosz-életrajza és több más forrás azonban feltehetően ugyanerről az Órigenészről állítja, hogy nemcsak közeli tanulótársa volt a 204/5 táján született Plótinosznak, hanem írt is két – de nem több! – filozófiai művet (A démonokról, Arról, hogy az egyedüli alkotó a király; az utóbbi más forrás szerint legkorábban 253-ban íródhatott). Az egymásnak ellentmondó tudósítások alapján nem látszik bizonyítottnak sem az, hogy a két figura ugyanaz a személy, sem az, hogy két Órigenészről, egy keresztény és egy pogány platonikus filozófusról van szó (Somos 2001: 86 skk.). Valószínűleg csak 217 táján lesz az alexandriai katekhéta-iskola vezetője, majd ennek folytatásaképpen felsőfokú teológiai iskolát alapít. Írásai és utazásai révén már életében nagy hírnevet szerez nemcsak a görög, hanem a latin nyelvű egyházakban is. Tanítói tekintélyének köszönheti, hogy 230-ban Kaiszareiában pappá szentelik. Az alexandriai püspök, Démétriosz támadásai miatt a 230-as évek elején végleg letelepszik a palesztinai városban, ahol az alexandriaihoz hasonló „teológiai kart” alapít. A 250–252-es keresztényüldözések alatt elszenvedett kínzások okozzák halálát.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave