Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


Teológiai-politikai tanulmány

A mű 1670-ben jelent meg komoly talányt jelentve az értelmezők számára. Eredetileg név nélkül adták ki, de csakhamar fény derült Spinoza szerzőségére, s így nem menekülhetett az ellene irányuló írások áradatától. A spinozizmus ettől kezdve szinte egyjelentésűvé vált az istentagadással. 1674-ben be is tiltották a művet. A 20. századi kommentátorok természetesen árnyaltabb módszertani eszközökkel közelítenek a műhöz, számukra ezért nem is az ateizmus jelenti a talányt, hanem Spinoza szándékának feltárása. Az Etika és a Teológiai-politikai tanulmány alapvető gondolatai ugyanis csak részben fedik egymást. Mindenképp fedésbe hozhatók a megismerési módok hierarchiájáról az Etikában mondottak a teológiai résznek a prófétaságról szóló elgondolásaival: a próféták a legalacsonyabb rendű megismerési mód, a képzelet tekintetében tűntek ki igazán. Salamon kitüntetettsége is értelmezhető úgy, mint a filozofikus, az Istent az ész megismerési módján megismerő bibliai alaké, ám nehéz megmagyarázni a Krisztusnak tulajdonított szerepet: az Etika sehol sem beszél arról, hogy lehetséges szavak nélkül, „elméről elmére” eszmét cserélni Istennel. Ugyancsak nehéz elhelyezni az Etika kontextusában az „igaz vallásnak” a hetedik fejezetben megadott alaptételeit, amelyek – bár talán nem teljesen egyértelműen – egy jutalmazó-büntető Isten fogalmára építenek. Hermann Cohen úgy vélte, a prófétaság és a kiválasztottság gondolatának naturalizálásával Spinoza elárulta a zsidóságot, s az átok jogosan érte őt. Leo Strauss szerint az üldöztetés korszakaiban a paradoxonok s az önellentmondások a rejtőzködés eszközei, Spinoza esetében abból kell kiindulni, hogy az Etika tanítása felel meg igazi szándékainak. Jonathan Israel pedig még ennél is tovább megy, azt állítja, az egész felvilágosodás mélyén egy rejtett Spinoza-recepció munkál.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave