Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


John Toland (1670–1722)

Írországban született s katolikusként nevelték, de már kora ifjúságában áttért a protestáns hitre. Glasgow-ban és Edinborough-ban tanult teológiát, majd Londonba ment házitanítóskodni, végül az arminiánus teológia fő központjaiba, a leideni és az utrechti egyetemre ment, ahol megismerkedett Le Clerckel és Philip van Limborchhal is, akik viszont beajánlották őt Locke-hoz. Rövid oxfordi tartózkodás után Londonba ment, ahol Shaftesburyvel, Tindallal s valószínűleg Locke-kal is kapcsolatban állt, noha ő ezt később – feltehetőleg a rá jellemző óvatosságból, a Toland művei körül kibontakozó botrányok miatt – tagadta. A Christianity not Mysterious, or a Treatise showing that there is nothing in the Gospel contrary to reason nor above it; and that no Christian Doctrine can be properly call’d a Mystery (Misztériumoktól mentes kereszténység, avagy Értekezés, mely bemutatja, hogy nincs az Evangéliumokban semmi, ami ellentétben áll az ésszel vagy fölötte áll; s hogy semmilyen keresztény tanítás nem nevezhető a szó szoros értelmében rejtélynek) 1696-ban jelent meg névtelenül, ám mivel az ugyanebben az évben megjelentetett második, bővített kiadás megadta épp Írországban tartózkodó szerzője nevét, az ír alsóház azonnal eretneknek ítélte s hóhérral égettette el fellelhető példányait.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave