Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


Samuel Clarke (1675–1729)

Teológiát, filozófiát, klasszikus nyelveket s természettudományt tanult, élete során alapvetően papi hivatását gyakorolta, s közben a természettudomány és a teológia összehangolásán fáradozott. Első műve Jacques Rohault karteziánus szellemű fizikakönyvének latin fordítása a newtoni fizikára épülő, az eredeti szöveget fokról fokra, kiadásról kiadásra jobban cáfoló jegyzetekkel, melyek a harmadik kiadásban már felértek egy szisztematikus cáfolattal. E fordítás alapozta meg barátságát Newtonnal, akinek Optikáját 1706-ban szintén lefordította latinra. Saját művei elsősorban teológiaiak, a vallásra veszélyesnek tűnő, a korban népszerű filozófiák, elsősorban Hobbes és Spinoza, valamint a deisták ellen irányuló polemikus művek. Fő tézisei, melyeket védelmez, hogy nincs ellentmondás az ész és a Biblián alapuló keresztény hittételek közt, hogy minden vallás előfeltételezi az ember akaratának szabadságát, s hogy a lélek testetlen és halhatatlan. Abban a megtiszteltetésben részesült, hogy nagy sikere nyomán két alkalommal is ő tarthatta a Boyle-előadásokat, 1704-ben és 1705-ben. Az 1704-es előadás az A Demonstration of the Being and Attributes of God: more particularly in Answer to Mr. Hobbs (sic!), Spinoza, and their Followers (Isten létezésének és fő tulajdonságainak bizonyítása, különös tekintettel a Hobbes és Spinoza uraknak, valamint követőiknek adandó válaszra) címet viselte. A buta, a morálisan romlott s a spekulatív ateisták közül csak az utóbbiakat célozta meg, ők ugyanis elismerik, hogy Isten létezése egyrészt lehetséges, másrészt a világnak érdekében is áll. Ebből arra következtet, hogy Isten mint olyan lény, mely bárminemű ok nélkül létezik, s melynek nemléte ellentmondást foglalna magában, szükségképp létezik, s minden más, véges létező tőle függ. Ez a lény nem az anyagi világ, mint Spinoza állítja, hanem az értelemmel s akarattal rendelkező Isten, kinek lényegét nem ismerhetjük meg, de attribútumait – örök, határtalan, mindenütt jelenvaló, egy stb. – igen. Az isteni mindenhatóság nem befolyásolja az emberi akaratszabadságot, s ha a világban olykor úgy látjuk, hogy nem érvényesül mindenben az igazságosság, az egészre kell tekintetnünk, csakis azt szabad megítélés tárgyává tennünk.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave