Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


Voltaire (François Marie Arouet, 1694–1778)

Már ifjan megvolt benne a képesség, hogy a politikai viszonyokat bíráló írásaival barátokat és ugyanakkor ellenségeket is szerezzen: 1717-ben tizenegy hónapot töltött a Bastille-ban szatíráiért, ahol aztán az Oidipusz című tragédiát írta, s elkezdett dolgozni a IV. Henrikről szóló eposzán. Később újra bebörtönözték, s csak azért engedték szabadon, mert elhagyta Franciaországot, hogy három évre Angliába menjen. Ezek az évek megalapozták az egész francia felvilágosodás anglofóniáját, melynek nagy kárvallottja Descartes lett. Voltaire igen népszerű művekben ismertette az angol fejleményeket a fizikában (Eléments de la philosophie de Newton, 1734), a filozófiában és a politikában (Filozófiai levelek, 1733 angolul, 1734 franciául). A könyveket elítélték, Voltaire pedig du Châtelet asszony meghívására 15 esztendőt Cirey kastélyában töltött metafizikai és bibliai – részint kritikai – tanulmányokkal. A Metafizikai értekezés ugyan csak halála után jelent meg, de 1734 táján írta meg. 1750 és 1753 közt Nagy Frigyes vendégszeretetét élvezte Potsdamban, ahol történeti művek s a Filozófiai Ábécé (1764) megírása kezdte foglalkoztatni. A nagy filozófiai beszélgetésekben megnyilvánuló barátság azonban több okból is véget ért: Voltaire nem egészen legális pénzügyi manőverekkel tett szert meglehetős vagyonra, ráadásul még a Berlini Akadémia hugenotta elnökével, a fizikus Maupertuis-vel is feszült volt viszonya. Poroszországból elmenekült és Genf közelében telepedett le egy Ferney nevű birtokon, ahol egyrészt mintaszerű földesúr volt – birtokán még templomot is építtetett –, másrészt komolyan kivette részét a kortárs európai filozófiai, irodalmi és politikai életből. Az 1755-ös lisszaboni földrengés megrendítette addigi optimista világlátását, s ennek nyomán írta meg a Leibniz-féle metafizikai optimizmussal szembeszálló regényét, a Candide-ot (1759). Ezt a változást követi A tudatlan filozófus (1766) s a d’Holbach művével vitázó Réponse au Système de la nature (Válasz A természet rendszerére, 1777). Filozófiai és politikai szerepvállalásának egyként fontos eleme a tolerancia hangsúlyozása és az ártatlanul perbefogottak és elítéltek melletti határozott fellépés.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave