Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


A fordulat

A Lét és idő befejezetlen maradt, s néhány évvel az első két szakasz megjelenése után Heidegger lemondott az eltervezett többi rész publikálásáról. A heideggeri tervnek szerves része volt a metafizika történetének „destrukciója”, vagyis a metafizikai gondolkodást irányító alapfogalmak eredetének vizsgálata. Ezeket a fogalmakat a lét kérdésével szembeni vakság jellemzi, vagyis annak figyelembe nem vétele, amit Heidegger „ontológiai differenciának”, lét és létező radikális különbségének nevez. Jóllehet ez a fogalom a Lét és idő megjelenése után bukkan fel, de implicit módon már vezeti az akkori vizsgálódásokat is: a létre vonatkozó kérdést csak akkor tudjuk megfelelő módon feltenni, ha a létet nem tekintjük a létezők egyikének, még ha a legmagasabb rendű létezőnek is. Az ontológiát Heidegger ekkor még transzcendentális tudományként határozza meg, és nem véletlen, hogy a fő művet követő első megjelentetett könyv, a Kant és a metafizika problémája Kant ontológiai értelmezését adja, nem az ember, és nem is a megismerés fogalma mentén, hanem a véges szemlélet vizsgálatával. Heidegger a metafizika elmélyítését tartotta céljának, és ezt elsősorban azáltal tartotta lehetségesnek, hogy a hagyományos ontológia helyett a jelenvalólét ontológiájából, vagyis a fundamentális ontológiából indul ki a vizsgálódás. A metafizika ekkor nem egy a többi tudomány között, hanem az emberi jelenvalólét alapvető történése. Ez a Mi a metafizika? című szöveg alapállítása, amely freiburgi kinevezése alkalmából tartott nyilvános székfoglaló előadásként hangzott el 1929-ben. Heidegger a transzcendencia fogalmát is átértelmezi: a transzcendencia nem az, ami túl van a tapasztalható létezők körén, hanem a jelenvalólét alapvető létlehetősége, az a mozgás, ahogy az egészében vett létezőt meghaladjuk, vagyis transzcendáljuk.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave