Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


A korai Wittgenstein hatása

Russell és a Bécsi Kör tagjai elfogadták, de át- vagy félreértelmezték Wittgenstein logikafelfogását. A logikai igazságokat konvencionálisnak tekintették. Wittgenstein Értekezés-beli felfogása szerint azonban a logika nem konvencionális: bár a logikai igazságok nem állítanak semmit az empirikus világ vagy a platóni logikai tárgyak természetéről, megmutatják a világ logikai szerkezetét. Russell és Carnap nem fogadta el a logikai szerkezet kimondhatatlanságának tézisét sem. Carnap később be is bizonyította, hogy lehet olyan nyelveket konstruálni, amelyek tartalmazzák saját logikai szerkezetük leírását. A Bécsi Körben Wittgensteintől származtatták a verifikáció elvét, illetve a metafizikai állítások értelmetlenségének tézisét is (lásd 9.6.). Ugyanakkor a metafizika jelentőségéről eltért a véleményük. A logikai pozitivisták azt vonták le a tézisből, hogy a hagyományos metafizikai kérdések kiküszöbölhetők, nem kell velük foglalkozni. Wittgenstein viszont a metafizika tárgyát, „amiről nem lehet beszélni”, nagyon is fontosnak tartotta, sőt az emberi élet szempontjából a legfontosabbnak. A természettudományok Értekezésbeli felfogása a tudományos elméletek konvencionalista-instrumentalista felfogásának egyik inspirálója volt a 20-as 30-as években.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave