Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


Az Óakadémia

Platón rendkívül sokat tett annak érdekében, hogy a filozófia önálló diszciplínává váljon. Ehhez nem csupán a filozófiának a szellemi élet más területeitől (különösen a szofisztikától és a retorikától) való világos elhatárolására és történetének megalkotására-értelmezésére volt szükség, hanem intézményesítésére is. Az előbbi megteremtette a filozófus identitást, az utóbbinak köszönhetően pedig a filozófia meghatározott életformává vált. Az első tulajdonképpeni értelemben vett filozófiai iskolát Platón hozta létre. Bizonyos előzményekre persze támaszkodhatott. A görög világban működtek orvosiskolák, Iszokratész néhány évvel korábban alapította meg rétoriskoláját Athénban, és legtöbb esetben a korábbi filozófusoknak is nyilvánvalóan megvolt a maguk tanítványi köre. A legfontosabb mintát valószínűleg a püthagoreus közösségek jelentették, melyeket rituális szabályrendszer, titkos tanítás, közös élet és teljes szolidaritás fűzött össze, és amelyekben egy ponton a tudományos és filozófiai kutatás is megjelent. Platón 387-ben, dél-itáliai és szicíliai útjáról hazatérve alapította meg az Akadémiát. Az iskola tevékenysége megoszlott Akadémosz hérósz szent ligete (egy nyilvános park és gümnaszion, tornacsarnok), valamint Platónnak a közelben vásárolt háza között, mely mellett szentélyt emeltetett a Múzsák számára. Egy elmélet szerint az Akadémia és a későbbi filozófiai iskolák a Múzsák tiszteletére alakult kultikus közösségként (thiaszosz) működtek, valószínűbb azonban, hogy az iskolák hivatalos státus nélküli magántársaságok voltak. Az iskola vezetőjét (szkholarkhész) az Akadémián a jelek szerint választották, más iskolákban viszont a mindenkori vezető végrendeletileg ruházta át hivatalát (és az iskola alapját képező ingatlant) a kiszemelt utódra. Az Akadémia kutató- és tanintézmény volt. Az iskolában messze nem uralkodott tanbeli egység (pl. Arisztotelész mellett Szpeuszipposz sem fogadta el a platóni ideaelméletet), inkább bizonyos alapelveket elfogadó, közös irányultságú, de önálló filozófusok közösségeként kell elképzelnünk. A filozófusok mellett csillagász és matematikus tagjai is voltak az iskolának (pl. Eudoxosz és Theaitétosz). Az Akadémián folyó oktatásról nem sokat tudunk. Úgy tűnik, nagy súlyuk volt az érveléstechnikai gyakorlatoknak, melyeket Arisztotelész a Topikában leír. A komédiaíró Epikratész a felosztásos meghatározás (és egyben a biológiai klasszifikáció) akadémiai gyakorlatát parodizálja (fr. 11 Kock: Platón és tanítványai a sütőtök meghatározásán buzgólkodnak). Arisztoxenosz fentebb hivatkozott beszámolója arra utal, hogy Platón metafizikai kérdéseket is tárgyalt, akár nyilvános előadás formájában is. A képzésnek – legalábbis az első nemzedékek alatt – gyakorlatiasabb aspektusa is lehetett, hiszen az Akadémiáról államférfiak és politikai tanácsadók is kikerültek.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave