Boros Gábor (szerk.)

Filozófia


Epikurosz és iskolája

Epikurosz (i. e. 341–270), az iskola alapítója athéni polgár volt, Szamoszon nevelkedett, majd Kolophónban a szkeptikus tendenciákat mutató atomista filozófust, Nausziphanészt hallgatta. 311-ben Leszboszon és Lampszakoszban szervezett tanítványi kört. 307/306-ban visszatért Athénba, és megalapította iskoláját, melynek legtekintélyesebb tagjai Hermarkhosz, Métrodórosz és Polüainosz voltak. Diogenész Laertiosz három levelét (Hérodotoszhoz – fizika; Menoikeuszhoz – etika; Püthoklészhez – asztronómia) és Alapelvek (Küriai doxai) című kompendiumát őrizte meg. Tanainak fennmaradt egy hasonló összefoglalása, a Vatikáni szentenciák. A természetről című nagyszabású, 37 könyvnyi művéből papirusztöredékek kerültek elő. Epikurosz teljes filozófiát dolgoz ki, az ismeretelméletet és a természetfilozófiát azonban etikai célnak rendeli alá. A legfőbb jót a gyönyörben jelöli meg, melyet a testi fájdalomtól és a lélek zavaraitól való mentességgel azonosít. Az általa képviselt hedonizmus ily módon jelentősen különbözik a szókratikus eredetű kürénéi hédonizmustól, mellyel a korai hellenisztikus kor epikureusai vitába szállnak. Epikurosz a démokritoszi hagyományhoz kapcsolódik, ami az etikai cél meghatározásában is megmutatkozik. Továbbfejleszti az atomelméletet szembeszállva a benne jelenlévő tendenciákkal, a determinizmussal és a szkepticizmussal.

Filozófia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 059 692 3

Az Akadémiai kézikönyvek Filozófia kötete az európai bölcselet történetének átfogó és részletes bemutatása; régóta vágyott, magas színvonalú alapmű érettségizők, középiskolai filozófia- és etikatanárok, egyetemi hallgatók és oktatók számára. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a 20. századig, történeti alapú megközelítésben, beleértve az adott korszakok filozófiájára ható külső tényezőket is. A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. olvasóinak, a tudományok iránt nyitott és érdeklődő széles hazai közönségnek is szól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/boros-filozofia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave