Bereczkei Tamás, Hoffmann Gyula (szerk.)

Gének, gondolkodás, személyiség


Gyakori komplex betegségek

Epigenetikai mechanizmusoknak jelentős szerepe lehet időskori komplex betegségek, különösen a stresszel kapcsolatba hozható patológiás állapotok, mint az ateroszklerózis, a diabétesz, a kóros kövérség vagy a rák kialakulásában, az ezekhez vezető hajlam meghatározásában is. Jóllehet a betegségek előrejelzésében a genetikai és epigenetikai ismeretek jelenlegi szintjén határozott következtetések megfogalmazásával óvatosnak kell lenni, aligha férhet kétség ahhoz, hogy az epigenetikai elemzések eredményei mélyreható változásokhoz fognak vezetni a leggyakoribb emberi betegségek kialakulásának megértésében. A korai életszakaszban bekövetkező epigenetikai hatások nemcsak a normális testi és szellemi fejlődésre hatnak, hanem hosszantartó változásokat eredményeznek a krónikus betegségekkel szembeni hajlamban. Ebből következően az epigenetikai szemlélet egyre nagyobb súllyal szerepel a felnőttkori betegségek kialakulásával foglalkozó modellekben (Johnstone és Baylin 2010). A kísérleti állatokon tett megfigyelések mellett vannak már humán megfigyelések is. Még ha a pontos mechanizmus nem is ismert, könnyen belátható, hogy epigenetikai hatás állhat a terhesség alatti táplálkozás milyensége és az utódban a kóros elhízással kapcsolatos gének metiláltsági állapota között. A daganatok kialakulásában persze elsődlegesen genetikai történések hatnak (mutációk), azonban ismert, hogy rákos egyénekben bizonyos onkogének, illetve tumorszupresszor gének eltérő mértékben metiláltak, ebből adódóan eltérő lehet az adott gén expressziója.

Gének, gondolkodás, személyiség

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 706 7

Magas szülőknek csak magas gyermekei lehetnek? Lehet az, hogy alapvető biokémiai folyamatainkat tekintve kevéssé különbözünk a baktériumoktól, alig a muslincáktól és szinte egyáltalában nem a csimpánzoktól? Valóban a nevelésen múlik, hogy ki lesz társaságkedvelő, ki szorongó, ki félénk és ki agresszív - vagy ebben a gének is fontos szerepet játszanak?

Vajon tényleg csak legfeljebb néhány molekulánk eltérésein múlik, hogy némelyikünk hajhássza az újdonságokat, mások legszívesebben csak elüldögélnének a szobában?

Lehetséges, hogy a szomszédunk, akinek már a nagyapja is a mi nagyapánkkal gyerekeskedett, genetikailag jobban eltér tőlünk, mint egy zulu törzsfőnök?

Öröklődhet-e a mélabú, a kíváncsiság vagy a kreativitás? A szülői nevelés hiányosságai vagy bizonyos gének tekinthetők felelősnek azért, ha valaki depresszióban, skizofréniában vagy autizmusban szenved? Mennyire vagyunk képesek arra, hogy öröklött adottságaink ellenében karcsúak legyünk, uralkodjunk indulatainkon és fejlesszük gondolkodásunk rugalmasságát?

Ilyen és hasonló kérdésekre keresünk választ a könyv lapjain. A konkrét válaszokon túlmenően megismertetjük az olvasókat azokkal a genetikai elvekkel, szabályszerűségekkel, amelyek közel visznek egy-egy probléma megoldásához. A hazánkban hiánypótlónak szánt könyv számos kutató műhely együttműködésével született meg. Megírásával igyekszünk képet adni az érdeklődőknek azokról a forradalmi változásokról, amelyek az emberi elme és viselkedés területén mentek végbe a humángenetika elmúlt két évtizedes fejlődése során. Az emberi természet működése iránt érdeklődő olvasók tájékoztatása mellett szeretnénk hozzájárulni a pszichológusok, pszichológushallgatók képzéséhez és általában a humán tudományok bármilyen területén dolgozó szakemberek szemléletformálásához.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bereczkei-hoffmann-genek-gondolkodas-szemelyiseg//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave