Bereczkei Tamás, Hoffmann Gyula (szerk.)

Gének, gondolkodás, személyiség


Mi fontos a környezetből? Közös és nem közös környezet

A környezet hatása magas heritabilitást mutató jellegek esetében sem hanyagolható el. Jó példa erre a testmagasság, amelynek örökölhetőségét több vizsgálat is 60–80% körül becsülte (Visscher és mtsai 2006). Ugyanakkor a XX. században jól dokumentált a magasság folyamatos növekedése, valamint a meghatározott szocioökonómiai helyzetű csoportok között átlagmagasságban tapasztalt különbség is (Kuh és mtsai 1991). E jelenségek hátterében a tápanyagok mennyiségének és minőségének, valamint a rendelkezésre álló orvosi ellátás eltéréseit feltételezik. A környezet egyes elemeinek meghatározó volta rajzolódik ki az elmúlt évtizedben megjelent azon tanulmányokból, amelyek romániai vagy ukrán, erősen deprivált közegből nyugat-európai és észak-amerikai középosztálybeli családokba örökbefogadott árvák fejlődését követték nyomon. Ezek azt mutatják, hogy a korai fizikai és érzelmi depriváció meglehetősen hosszú távú hatással lehet a fejlődésre (Rutter 2006). A populáció egészében hasonlóan érvényesülő hatások mellett az egyéni különbségeket elsősorban inkább a genetikai tényezők magyarázzák.1

Gének, gondolkodás, személyiség

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 706 7

Magas szülőknek csak magas gyermekei lehetnek? Lehet az, hogy alapvető biokémiai folyamatainkat tekintve kevéssé különbözünk a baktériumoktól, alig a muslincáktól és szinte egyáltalában nem a csimpánzoktól? Valóban a nevelésen múlik, hogy ki lesz társaságkedvelő, ki szorongó, ki félénk és ki agresszív - vagy ebben a gének is fontos szerepet játszanak?

Vajon tényleg csak legfeljebb néhány molekulánk eltérésein múlik, hogy némelyikünk hajhássza az újdonságokat, mások legszívesebben csak elüldögélnének a szobában?

Lehetséges, hogy a szomszédunk, akinek már a nagyapja is a mi nagyapánkkal gyerekeskedett, genetikailag jobban eltér tőlünk, mint egy zulu törzsfőnök?

Öröklődhet-e a mélabú, a kíváncsiság vagy a kreativitás? A szülői nevelés hiányosságai vagy bizonyos gének tekinthetők felelősnek azért, ha valaki depresszióban, skizofréniában vagy autizmusban szenved? Mennyire vagyunk képesek arra, hogy öröklött adottságaink ellenében karcsúak legyünk, uralkodjunk indulatainkon és fejlesszük gondolkodásunk rugalmasságát?

Ilyen és hasonló kérdésekre keresünk választ a könyv lapjain. A konkrét válaszokon túlmenően megismertetjük az olvasókat azokkal a genetikai elvekkel, szabályszerűségekkel, amelyek közel visznek egy-egy probléma megoldásához. A hazánkban hiánypótlónak szánt könyv számos kutató műhely együttműködésével született meg. Megírásával igyekszünk képet adni az érdeklődőknek azokról a forradalmi változásokról, amelyek az emberi elme és viselkedés területén mentek végbe a humángenetika elmúlt két évtizedes fejlődése során. Az emberi természet működése iránt érdeklődő olvasók tájékoztatása mellett szeretnénk hozzájárulni a pszichológusok, pszichológushallgatók képzéséhez és általában a humán tudományok bármilyen területén dolgozó szakemberek szemléletformálásához.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bereczkei-hoffmann-genek-gondolkodas-szemelyiseg//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave