Bereczkei Tamás, Hoffmann Gyula (szerk.)

Gének, gondolkodás, személyiség


A dopamintranszporter

A dopamin-neurotranszmisszió fontos eleme a dopamintranszporter, a dopamin szinaptikus résből való visszavételével ez a komponens szakítja meg a dopaminszignált. A dopamintranszportert a DAT1 gén kódolja. Asszociációvizsgálatokban egy 40 bázispár hosszúságú VNTR polimorfizmusát vizsgálják. Az ismétlésszámok 3 és 11 közöttiek, a leggyakoribb változatok a 9 és a 10 ismétlésszámúak. Számos funkcionális elemzés tárgyalja a DAT1 VNTR transzkripciós aktivitásra gyakorolt hatását, azonban vannak ellentmondó eredmények is, melyek nem erősítették meg a génexpresszióban betöltött szerepét. Egy koreai vizsgálatban a DAT1 VNTR, a szerotonintranszporter egyik széles körben vizsgált polimorfizmusával interakcióban mutatott szignifikáns összefüggést a TCI kérdőív ártalomkerülés a jutalomfüggés dimenzióival (Kim és mtsai 2006). A DAT1 VNTR és a serdülőkori nem agresszív típusú antiszociális magatartás közötti asszociációt igazolta egy amerikai kutatás (Burt és Mikolajewski 2008). Egy orosz vizsgálatban a DAT1 gén több polimorfizmusa, köztük a DAT1 VNTR és az újdonságkeresés közötti asszociációt találtak (Kazantseva és mtsai 2009). Szintén a TCI egyik skálája, a kitartás és a DAT1 VNTR közötti asszociációról számol be egy osztrák kutatás, ezt azonban csak egy szerotoninreceptor (5HT2A) polimorfizmussal interakcióban sikerült kimutatni, a DAT1-nek nem volt önálló hatása (Schosser és mtsai 2010).

Gének, gondolkodás, személyiség

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 706 7

Magas szülőknek csak magas gyermekei lehetnek? Lehet az, hogy alapvető biokémiai folyamatainkat tekintve kevéssé különbözünk a baktériumoktól, alig a muslincáktól és szinte egyáltalában nem a csimpánzoktól? Valóban a nevelésen múlik, hogy ki lesz társaságkedvelő, ki szorongó, ki félénk és ki agresszív - vagy ebben a gének is fontos szerepet játszanak?

Vajon tényleg csak legfeljebb néhány molekulánk eltérésein múlik, hogy némelyikünk hajhássza az újdonságokat, mások legszívesebben csak elüldögélnének a szobában?

Lehetséges, hogy a szomszédunk, akinek már a nagyapja is a mi nagyapánkkal gyerekeskedett, genetikailag jobban eltér tőlünk, mint egy zulu törzsfőnök?

Öröklődhet-e a mélabú, a kíváncsiság vagy a kreativitás? A szülői nevelés hiányosságai vagy bizonyos gének tekinthetők felelősnek azért, ha valaki depresszióban, skizofréniában vagy autizmusban szenved? Mennyire vagyunk képesek arra, hogy öröklött adottságaink ellenében karcsúak legyünk, uralkodjunk indulatainkon és fejlesszük gondolkodásunk rugalmasságát?

Ilyen és hasonló kérdésekre keresünk választ a könyv lapjain. A konkrét válaszokon túlmenően megismertetjük az olvasókat azokkal a genetikai elvekkel, szabályszerűségekkel, amelyek közel visznek egy-egy probléma megoldásához. A hazánkban hiánypótlónak szánt könyv számos kutató műhely együttműködésével született meg. Megírásával igyekszünk képet adni az érdeklődőknek azokról a forradalmi változásokról, amelyek az emberi elme és viselkedés területén mentek végbe a humángenetika elmúlt két évtizedes fejlődése során. Az emberi természet működése iránt érdeklődő olvasók tájékoztatása mellett szeretnénk hozzájárulni a pszichológusok, pszichológushallgatók képzéséhez és általában a humán tudományok bármilyen területén dolgozó szakemberek szemléletformálásához.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bereczkei-hoffmann-genek-gondolkodas-szemelyiseg//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave