Bereczkei Tamás, Hoffmann Gyula (szerk.)

Gének, gondolkodás, személyiség


A szerotoninreceptorok

A szerotoninreceptoroknak hét fajtája különíthető el. Ezek további altípusokra oszlanak, így legalább tizennégy különböző szerotoninreceptor található az emberi szervezetben (Alex és Pehek 2007). Ennek ellenére a személyiség vizsgálatával kapcsolatban mindössze néhány főbb receptorfajta polimorfizmusai merülnek fel, ezek az 5HT1A, 5HT2A, 5HT1B és az 5HT2C receptorok. Az 5HT1A szerotoninreceptort a HTR1A gén kódolja, leggyakrabban vizsgált polimorfizmusa a -1019 C/G SNP promoter, melynek a transzkripciós aktivitásra gyakorolt hatása merült fel funkcionális vizsgálatokban. Strobel és munkatársai (2003a) vizsgálatában magasabb neuroticizmus-pontszámot találtak a NEO-P-RI kérdőíven és magasabb ártalomkerülést a TPQ kérdőíven azoknál a személyeknél, akik a G allél hordozói voltak. Egy magyar vizsgálatban nemrég szignifikáns asszociációt mutattak ki a HTR1A-1019 C/G és az impulzivitás között (Benkő és mtsai 2010). A kutatások jelentős része az HTR1A gén pszichiátriai kórképekkel való összefüggését kutatta mentálisan beteg populációkon. Az 5HT1B receptor polimorfizmusait elsősorban pszichiátriai betegségekkel összefüggésben tárgyalja a szakirodalom, egy másik magyar tanulmány azonban az HTR1B-1997 A/G SNP és az impulzivitás szignifikáns asszociációját mutatta ki egészséges személyek 687 fős mintáján (Varga és mtsai 2012).

Gének, gondolkodás, személyiség

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 706 7

Magas szülőknek csak magas gyermekei lehetnek? Lehet az, hogy alapvető biokémiai folyamatainkat tekintve kevéssé különbözünk a baktériumoktól, alig a muslincáktól és szinte egyáltalában nem a csimpánzoktól? Valóban a nevelésen múlik, hogy ki lesz társaságkedvelő, ki szorongó, ki félénk és ki agresszív - vagy ebben a gének is fontos szerepet játszanak?

Vajon tényleg csak legfeljebb néhány molekulánk eltérésein múlik, hogy némelyikünk hajhássza az újdonságokat, mások legszívesebben csak elüldögélnének a szobában?

Lehetséges, hogy a szomszédunk, akinek már a nagyapja is a mi nagyapánkkal gyerekeskedett, genetikailag jobban eltér tőlünk, mint egy zulu törzsfőnök?

Öröklődhet-e a mélabú, a kíváncsiság vagy a kreativitás? A szülői nevelés hiányosságai vagy bizonyos gének tekinthetők felelősnek azért, ha valaki depresszióban, skizofréniában vagy autizmusban szenved? Mennyire vagyunk képesek arra, hogy öröklött adottságaink ellenében karcsúak legyünk, uralkodjunk indulatainkon és fejlesszük gondolkodásunk rugalmasságát?

Ilyen és hasonló kérdésekre keresünk választ a könyv lapjain. A konkrét válaszokon túlmenően megismertetjük az olvasókat azokkal a genetikai elvekkel, szabályszerűségekkel, amelyek közel visznek egy-egy probléma megoldásához. A hazánkban hiánypótlónak szánt könyv számos kutató műhely együttműködésével született meg. Megírásával igyekszünk képet adni az érdeklődőknek azokról a forradalmi változásokról, amelyek az emberi elme és viselkedés területén mentek végbe a humángenetika elmúlt két évtizedes fejlődése során. Az emberi természet működése iránt érdeklődő olvasók tájékoztatása mellett szeretnénk hozzájárulni a pszichológusok, pszichológushallgatók képzéséhez és általában a humán tudományok bármilyen területén dolgozó szakemberek szemléletformálásához.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bereczkei-hoffmann-genek-gondolkodas-szemelyiseg//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave