Ebben az esetben is az antiszocialitás, a szociális normák betartásának a képtelensége a központi jelenség, azonban itt az antiszociális magatartás egy személyiségzavar keretében jelenik meg (Tényi 2009). A zavart az amerikai nómenklatúra antiszociális személyiségzavarként, a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO-10) disszociális személyiségzavarként írja le. Cleckley ezen személyek esetében adta meg a pszichopátiás triászt: „nem szeret, nem szorong, nem tanul a tapasztalatból”. Jellemző a szélhámosság, a csalás és a bűnelkövetés. Ezek az egyének a másik embert gátlástalanul kihasználják, gyakran erőszakosak és manipulatívak. Képtelenek mások érzéseit figyelembe venni, gyakran impulzívak, máskor érdekeiknek megfelelően hidegfejűen kegyetlenek. Munkájukban nincs kitartás és célra törekvés, ugyanakkor folyamatos aktivitás, gyakran alkohol- és drogabúzus jellemzi őket. Klinikai helyzetben gyakran manipulálják a kezelő személyzetet, elcsábíthatják kezelőjüket, vagy zsarolják, ha annak gyenge pontját megismerik. Promiszkuitás és gyermekek ellen elkövetett szexuális molesztálás, abúzus sokszor megfigyelhető. Jellemző klinikai jegy lehet az ittas vezetés. A zavar prevalenciája férfiak között 3%, nők között 1%. Leggyakrabban nagyvárosok szegénynegyedeiben fordul elő, a zavarban szenvedő fiúk általában nagy családból származnak, a lányoknál ez nem jellemző. A zavar a 15. életév körül indul, fiúk esetében jellemzően korábban jelentkezik. Börtönpopulációban az antiszociális személyiségzavar prevalenciája 75%. 137 serdülő követése azt igazolta, hogy a drogabúzusban szenvedő, magatartás-zavaros, deviáns fiatalok 61%-a négy évvel később már antiszociális személyiségzavar diagnózist is kapott. A pszichopátia struktúrájával kapcsolatosan a négyfaktoros modell (Doren 1987) a legelterjedtebb: 1) interperszonális faktor (manipulatív, hazudozó, grandiozitás, felületesség), 2) affektív faktor (empátia hiánya, érzelemmentesség, sekélyes érzelmek, bűntudat hiánya, felelősségvállalás hiánya), 3) életstílus (felelőtlenség, impulzivitás, célok hiánya, ingerkeresés), 4) antiszociális faktor (gyenge viselkedéskontroll, fiatalkori bűnözés, bűncselekmények, korai magatartásproblémák).