Bereczkei Tamás, Hoffmann Gyula (szerk.)

Gének, gondolkodás, személyiség


Viselkedési jellemzők mint mennyiségi tulajdonságok

Nem minden viselkedéskülönbség vizsgálható mennyiségi jellegként. A morfológiai jellemzőkhöz (pl. testmagasság) hasonlóan csak azok a számszerűsíthető egyéni viselkedések vizsgálhatóak, amelyeket jól jellemzik a személyt, azaz azonos körülmények között többszöri mérésük ugyanarra az eredményre vezet. Mind a vizsgálandó viselkedésjellemzők, mind a vizsgálati körülmények meghatározása szakmai mérlegelés alapján, a korábbi vizsgálati eredményeket figyelembe véve, sokszori próbálkozással történik. A mérés eredménye alapesetben egy folytonos skálán változó szám, például a reakcióidő (impulzivitás), vagy egy cselekvésre fordított idő (gyorsaság), vagy darabszám, amit fenotípusos értéknek nevezünk. Az egyéni viselkedést meghatározó olyan komplex temperamentumot vagy személyiségvonásokat, mint amilyen az emocionalitás, aktivitás vagy szociabilitás (lásd 9. fejezet), sok kérdésből álló tesztekkel vizsgáljuk, s az egyes kérdésekre adott válaszok statisztikai elemzése alapján az egyéneket származtatott folytonos változókkal jellemezzük. Ilyen esetekben ezek a származtatott mennyiségek a fenotípusos értékek.

Gének, gondolkodás, személyiség

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 706 7

Magas szülőknek csak magas gyermekei lehetnek? Lehet az, hogy alapvető biokémiai folyamatainkat tekintve kevéssé különbözünk a baktériumoktól, alig a muslincáktól és szinte egyáltalában nem a csimpánzoktól? Valóban a nevelésen múlik, hogy ki lesz társaságkedvelő, ki szorongó, ki félénk és ki agresszív - vagy ebben a gének is fontos szerepet játszanak?

Vajon tényleg csak legfeljebb néhány molekulánk eltérésein múlik, hogy némelyikünk hajhássza az újdonságokat, mások legszívesebben csak elüldögélnének a szobában?

Lehetséges, hogy a szomszédunk, akinek már a nagyapja is a mi nagyapánkkal gyerekeskedett, genetikailag jobban eltér tőlünk, mint egy zulu törzsfőnök?

Öröklődhet-e a mélabú, a kíváncsiság vagy a kreativitás? A szülői nevelés hiányosságai vagy bizonyos gének tekinthetők felelősnek azért, ha valaki depresszióban, skizofréniában vagy autizmusban szenved? Mennyire vagyunk képesek arra, hogy öröklött adottságaink ellenében karcsúak legyünk, uralkodjunk indulatainkon és fejlesszük gondolkodásunk rugalmasságát?

Ilyen és hasonló kérdésekre keresünk választ a könyv lapjain. A konkrét válaszokon túlmenően megismertetjük az olvasókat azokkal a genetikai elvekkel, szabályszerűségekkel, amelyek közel visznek egy-egy probléma megoldásához. A hazánkban hiánypótlónak szánt könyv számos kutató műhely együttműködésével született meg. Megírásával igyekszünk képet adni az érdeklődőknek azokról a forradalmi változásokról, amelyek az emberi elme és viselkedés területén mentek végbe a humángenetika elmúlt két évtizedes fejlődése során. Az emberi természet működése iránt érdeklődő olvasók tájékoztatása mellett szeretnénk hozzájárulni a pszichológusok, pszichológushallgatók képzéséhez és általában a humán tudományok bármilyen területén dolgozó szakemberek szemléletformálásához.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bereczkei-hoffmann-genek-gondolkodas-szemelyiseg//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave