Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Sextus Empiricus, A tudósok ellen 7.203–210 (Usener 274)254

(1) Egyeseket megtéveszt azoknak a benyomásoknak a különbsége, melyek látszólag ugyanazon érzékelhető tárgytól – például látható dologtól – jutnak el hozzánk, aminek következtében a tárgy másféle színűnek vagy alakúnak látszik, vagy valami más módon megváltozott formában jelenik meg. Ugyanis azt feltételezték, hogy az ily módon különböző és egymással ellenkező benyomások közül egyeseknek igazaknak kell lenniük, a velük ellentéteseknek viszont hamisaknak. Ez együgyű felfogás, olyan embereké, akik nem látják át a dolgok valódi természetét. (2) Mert a szilárd testet nem egészében látjuk – hogy a látható dolgok példájánál maradjunk –, hanem csak a szilárd test színét.255 A szín részben közvetlenül rajta van magán a szilárd testen, mint a közeli és mérsékelt távolságra lévő tárgyak esetében; részben viszont a szilárd testen kívül és a mellette lévő helyeken áll fenn, mint a nagy távolságról szemlélt tárgyak esetében;256 utóbbi a közegben megváltozik és saját alakot nyer, s olyan benyomást hoz létre, amilyen módon igazság szerint maga is létezik. (3) Tehát amint nem a megütött ércben, és nem is a kiáltó ember szájában létrejövő hangot halljuk, hanem azt a hangot, amely eljut érzékelésünkhöz, és ahogyan senki nem mondja, hogy a messziről halk hangot halló ember hamisan hall azért, mert ha közelebb megy, hangosabbnak hallja, (4) úgy nem mondanám, hogy a látás csalatkozik, mert nagy távolságról kicsinek és kerekdednek látja a tornyot, közelről viszont nagyobbnak és négyszögletűnek, hanem inkább azt mondanám, az igazat mondja, mivel amikor az érzékelhető tárgy257 kicsinek és ilyen-és-ilyen alakúnak tűnik az érzékelésnek, akkor valóban kicsi és ilyen alakú, mivel a levegőn keresztüli mozgása során letöredeznek a képmások szélei, amikor viszont nagynak és más alakúnak látszanak, ugyanígy nagy és más alakú – csakhogy a kettő már nem ugyanaz; mert az a vélelem, hogy ugyanaz a közelről és a távolról szemlélt benyomást keltő tárgy, a kimarjult ítélet műve. (5) Az érzékelésre csak az tartozik, hogy a jelenlévő és őt mozgásba hozó tárgyat – például színt – észlelje, az már nem, hogy megítélje, más az a tárgy, ami itt van, más az, ami ott. (6) Ezért a benyomások mind igazak, <a vélemények viszont nem mind igazak>, hanem valamiképp különböznek egymástól. Az utóbbiak közül ugyanis egyesek igazak, mások hamisak, mivel a mi ítéleteink, melyek benyomásainkon alapulnak, s egyes dolgokat helyesen, másokat hibásan ítélünk meg, vagy mert hozzáteszünk és hozzáadunk valamit benyomásainkhoz, vagy mert elveszünk belőlük, s általában meghamisítjuk az értelem nélküli érzékelést.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave