Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Sztobaiosz 1.177,21–179,17 (tartalmazza Poszeidóniosz 96. töredékét)513

(1) Poszeidóniosz azt mondja, hogy a pusztulásnak és a keletkezésnek négy fajtája van, melyek létezőkből létezőkbe tartanak. (2) Mert – mint előbb mondtuk – felismerték, hogy nemlétezőkből és nemlétezőkbe tartó keletkezés és pusztulás nincsen. (3) A létezőkbe történő változásokról azt mondja, egyik fajtája felosztás révén történik, másik másmilyenné válás útján, egy harmadik összekeveredés révén, a negyedik, mely mindkét fél egészét érinti, feloldódás formájában. (4) Ezek közül a másmilyenné válás értelmében vett változás a dolog szubsztanciáját érinti, a másik három az úgynevezett minőséggel bíró egyedeket, melyek a szubsztanciában foglalnak helyet.514 A keletkezési folyamatok is ezeknek megfelelően játszódnak le. (5) A szubsztancia nem növekszik és nem csökken hozzátétel vagy elvétel útján, csak másmilyenné válik, ahogyan a számok és a mértékek esetében.515 (6) Ebből az következik, hogy mind a növekedési, mind a csökkenési folyamatok a sajátos minőséggel bíró egyedekben mennek végbe, amilyen Dión és Theón. (7) Ezért aztán az egyed minősége vele marad születésétől pusztulásáig, a pusztulást befogadó állatok,516 növények és a hozzájuk hasonló dolgok esetében. (8) Azt mondják, a sajátos minőséggel bíró egyedekben két befogadó rész van, az egyik a szubsztancia jelenlétéhez tartozik, a másik a minőséggel bíró egyedéhez. (9) A minőséggel bíró egyed nem azonos a szubsztanciával, amiből az előbbi van, azonban nem is különböző tőle, hanem csupán nem azonos vele, mivel a szubsztancia része neki, és ugyanazt a helyet foglalja el, míg azok a dolgok, melyeket különbözőnek mondunk másoktól, helyüket tekintve is el kell legyenek választva azoktól, és nem szabad, hogy részükként szemléljük őket.517 (10) Az pedig, hogy a minőséggel bíró egyed értelmében vett dolog nem azonos a szubsztancia értelmében vett dologgal, Mnészarkhosz szerint világos: mert ugyanazon dolgokhoz szükségképpen ugyanazon tulajdonságok járulnak. (11) Mert ha példának okáért valaki egy lovat formálna ki, majd összetörné, és egy kutyát alkotna, ésszerű volna azt mondanunk, mikor ezt látjuk, hogy az utóbbi nem volt előzőleg, most viszont létezik. Úgyhogy különböző az, amit a minősített egyed vonatkozásában mondunk. (12) A szubsztancia vonatkozásában általában is úgy tűnik, nélkülözi a meggyőző erőt, ha úgy véljük, azonosak vagyunk szubsztanciánkkal. Mert gyakran előfordul, hogy a szubsztancia megvan a dolog – például Szókratész – keletkezése előtt, Szókratész viszont még nem létezik, és Szókratész pusztulása után szubsztanciája megmarad, ő maga viszont már nem létezik.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave