Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Plutarkhosz, A sztoikusok önellentmondásairól 1035F–1037B (kihagyásokkal; = SVF II. 127, 270, 129)613

(1) [Khrüszipposz] azt mondja, hogy ő nem utasítja el teljesen a másik oldal mellett való érvelést, de azt ajánlja, hogy csak óvatosan éljünk vele, miként a bíróságon: ne védőbeszédként alkalmazzuk, hanem csak arra használjuk, hogy leromboljuk vele a [másik oldal mellett szóló érvek] valószínűségét: (2) „Mert azokhoz – mondja –, akik mindennel kapcsolatban felfüggesztik az ítéletet,614 illik ez az eljárás, és megfelel a céljaiknak; azokhoz viszont, akik olyan tudásra kívánnak szert tenni, amelyet követve összhangban élhetünk,615 a legkevésbé sem; nekik az elejétől fogva számot kell adniuk tanítványaiknak az alapelvekről és rendszerük elemeiről, s ha a helyzet úgy kívánja, ki kell térniük a másik oldal mellett szóló érvekre is, megcáfolva azok valószínűségét, akárcsak a bíróságon…” (3) Az életformák 4. könyvében pedig a következőket írja: „A másik oldal mellett szóló érvekkel, illetve meggyőző benyomásokkal nem szabad akárhogyan előhozakodni, hanem csak óvatosan, nehogy az emberek, miután ezek az érvek eltántorították őket, elvessék megragadásaikat, akár mert nem képesek kielégítően felfogni a megoldást, akár mert gyenge a megragadásuk.616 Hiszen akik akár a józan ész, akár az érzékelhető dolgok, akár az érzékelésből származó egyéb dolgok alapján megragadnak valamit, könnyen elvetik ezeket, miután eltántorították őket a megaraiak kérdései vagy a számos egyéb, azoknál még hatásosabb paradoxon…” (4) Az értelem hasznáról című művében pedig, miután megjegyzi, hogy az értelmi képességet, akárcsak a fegyvereket, nem szabad méltatlan célok érdekében alkalmazni, ezt mondja: „Mert e képességgel csakis az igazság feltárása, illetve a vele rokon dolgok érdekében szabad élni, az ezzel ellentétes dolgokra azonban nem szabad használni, ahogy sokan teszik” – a „sokan” alatt feltehetőleg azokat értve, akik felfüggesztik ítéletüket.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave