(1) Minthogy ugyanis [a sztoikusok] tagadják, hogy az ember az ellentétes dolgok választásának és megtételének a szabadságával bír, azt állítják, hogy az van a mi hatalmunkban, ami rajtunk keresztül1692 történik. (2) Mivel – mondják – a létező és keletkező dolgoknak sokféle természetük van (hiszen az élettel bíróké nem azonos az élettelen dolgokéval, és az élettel bíróknak sem mindnek ugyanaz a természete; fajta szerinti különbségeik ugyanis természetük különbségeit mutatják); továbbá minden, ami egy dolog által történik, az illető dolog sajátos természetének megfelelően történik: ami egy kő által történik, a kő természetének megfelelően történik, ami a tűz által, a tűz természetének megfelelően, ami egy állat által, az állat természetének megfelelően; és azt mondják, semmi, ami egy dolog által annak sajátos természete szerint történik, nem lehet másként, hanem minden egyes dolog, ami csak általuk történik, szükségszerűen történik. (3) „Szükségszerűség” alatt itt nem az „erőszak” értelmében vett szükségszerűséget értik, hanem azt, hogy az adott természettel bíró dolog az éppen fennálló körülmények között – márpedig lehetetlen, hogy ezek az adott pillanatban ne álljanak fenn számára – nem képes másként mozogni, mint éppen az adott módon. (4) Hiszen a magasból leejtett kő sem képes másként mozogni, mint lefelé, feltéve, hogy nem ütközik akadályba. A kő ugyanis súlyt bír önmagában, és a súly ennek a fajta mozgásnak a természetes oka, ezért valahányszor a kő természetes mozgását elősegítő külső okok jelen vannak, a kő szükségszerűen végzi természetes mozgását. Ezek az okok pedig, amelyek miatt mozog, feltétlenül és szükségszerűen jelen vannak a számára az adott pillanatban, és nemcsak, hogy nem képes nem mozogni, amikor ezek az okok jelen vannak, hanem szükségszerűen mozog az adott pillanatban, és az ilyen mozgás a végzet által történik a kövön keresztül. (5) Ugyanez áll a többi dologra is: azt mondják, ami az élettelen dolgokra érvényes, az érvényes az állati élőlények esetében is. Mert az állatoknak is van egy bizonyos természetes mozgásuk: a késztetés szerint történő mozgás. Minden állat mint állat késztetés szerint mozog, amikor mozog, és ez a mozgás a végzet által történik az állaton keresztül. (6) … Azt állítják, hogy a végzet által az állati élőlényeken keresztül történő mozgások az állati élőlények „hatalmában állnak”. Szükségszerűség tekintetében viszont ezek a mozgások ugyanolyanok, mint az összes többi mozgás: hiszen az adott pillanatban ezek külső okai is szükségszerűen jelen vannak a számukra, úgyhogy az állati élőlények a belőlük eredő és késztetés szerinti mozgásaikat valamiképpen szükségszerű módon végzi. Ám mivel ezek a mozgások késztetés és jóváhagyás révén keletkeznek, míg a többi dolog mozgásai súly, hő vagy valami más efféle ok révén, ezért az előbbi mozgásokat az állati élőlények „hatalmában állónak” nevezik, míg a többi mozgásról nem mondják, hogy „hatalmában áll” a kőnek vagy a tűznek. (7) Röviden tehát ez a tanításuk arra vonatkozólag, ami a mi hatalmunkban van.