Fazekas Tamás, Merkely Béla, Papp Gyula, Tenczer József (szerk.)

Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia


A Kv-csatornák járulékos alegységei

A K+-csatornák fiziológiás működéséhez járulékos alegységek is szükségesek (5. táblázat) (60). A legtöbb esetben négy α alegységhez négy β alegység kapcsolódik, α4β4 komplexet képezve. A K+-csatorna járulékos alegységei részben citoplazmatikus reguláló alegységek, mint például a Kvβ1–3, KChIP (Kv channel interacting protein) vagy KChAP (K+ channel accessory protein). A járulékos alegységek közé tartoznak a KCNE géncsalád által kódolt, egy transzmembrán szegmensből álló modulátorfehérjék, mint például a minK és MiRP (minK related protein). Szintén a járulékos csatornaalegységek közé tartoznak a nagy ATP-kötő kazetta- (ATP-binding cassette, ABC-) rokon fehérjék, mint pl. a Kir6.1-6.2 csatornákkal kapcsolódó szulfanilurea-receptorok (SUR). A járulékos alegységek α alegységekkel való együttes expressziója az ioncsatornák sejtfelszíni expresszióját, a feszültségfüggés kinetikáját és a csatorna-gyógyszer interakciókat befolyásolhatják (30). A Kvβ1.1–1.3 és a Kvβ3.1 alegységeknek az α alegységek N-terminális inaktivációs mechanizmusaikhoz hasonló N-terminális inaktivációs doménjeik vannak, és típusos N-terminális ball and chain inaktivációra képesek (46). A Kvβ2.1 és Kvβ4.1 típusos chaperonfehérjeként működik, elősegítve az alegységek összeszerelődését, a sejtmembránhoz való szállítását és a sejtfelszíni kifejeződését. A KChIP-fehérjék Ca2+-kötő cytoplazmatikus fehérjék, melyek a Kv4.3 α alegységek N-terminálisával kapcsolódnak és a csatornák sejtfelszíni expressziójára vannak hatással. A KChAP-fehérjék szintén chaperonfehérjeként működhetnek.

Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 748 7

A Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia első kiadását a szívritmuszavarok patofiziológiájában, farmakológiájában, diagnosztikájában és gyógyításában kiemelkedően jártas hazai szakírók vetették papírra. Az aritmiában szenvedő betegek optimális ellátásához nélkülözhetetlen, az idő tájt rendelkezésre álló elméleti és klinikai tudnivalókat átfogóan ismertető kézikönyv iránti olvasói érdeklődés és a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Osztályának Nívódíja bizonyította, hogy a szerzők és a szerkesztők erőfeszítései nem voltak haszontalanok. Egy évtized az élettudományok fejlődésének jelenlegi tempóját figyelembe véve nagyon hosszú idő. Az elektrofiziológia és (a)ritmológia mind a mai napig a szívgyógyászat egyik legdinamikusabban fejlődő technicizálódó ága, melynek vertikuma egyre nagyobb: a szívizom szabályos ritmikáját megzavaró, nemritkán öröklődő patobiokémiai eltérések felismerésétől az új típusú, innovatív gyógyszerek hozzáértő alkalmazásán keresztül az egyre kifinomultabb invazív terápiás eljárásokig ível. Ennélfogva idő- és szükségszerűvé vált a lényegbevágóan új diagnosztikai / képalkotó módszerek, gyógyszeres és instrumentális kezelési módozatok, valamint a nagy mintaszámú, randomizált, kontrollcsoportos arrhythmiavizsgálatok eredményein nyugvó és a szakmai tudományos irányelvek főbb útmutatásait visszatükröző ismeretek friss, kézikönyvbe foglalt szintézise: a tudományág fejlődésével lépést tartó jelen, második, új fejezetek beépítésével és a régebbiek újraírásával, felülvizsgálatával gazdagított kiadás megírása, összeállítása.

Hivatkozás: https://mersz.hu/fazekas-merkely-papp-tenczer-klinikai-sziv-elektrofiziologia-es-aritmologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave