Fazekas Tamás, Merkely Béla, Papp Gyula, Tenczer József (szerk.)

Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia

Irodalom

Alcalai, R., Metzger, S., Rosenheck, S. et al.: A recessive mutation in desmoplakin causes arrhythmogenic right ventricular dysplasia, skin disorder, and woolly hair. J. Am. Coll. Cardiol., 2003, 42: 319–327.
Antoniades, L., Tsatsopoulou, A., Anastasakis, A. et al.: Arrhythmogenic right ventricular cardiomyopathy caused by deletions in plakophilin-2 and plakoglobin (Naxos disease) in families from Greece and Cyprus: genotype-phenotype relations, diagnostic features and prognosis. Eur. Heart J., 2006, 27: 2208–2216.
Bauce, B., Basso, C., Rampazzo, A., et al.: Clinical profile of four families with arrhythmogenic right ventricular cardiomyopathy caused by dominant desmoplakin mutations. Eur. Heart J., 2005, 16: 1666–1675.
Beffagna, G., Occhi, G., Nava, A. et al.: Regulatory mutations in transforming growth factor-beta3 gene cause arrhythmogenic right ventricular cardiomyopathy type 1. Cardiovasc. Res., 2005, 65: 366–373.
Dalal D., Molin LH., Piccini JP., et al.: Clinical features of arrhythmogenic right ventricular dysplasia/cardiomyopathy associated with mutations in plakophilin-2. Circulation, 2006, 113: 1641–1649
Darshan D., James C., Devanagondi R. et al.: Penetrance of mutations in Plakophilin-2 Among families with arrhythmogenic right ventricular dysplasia/cardiomyopathy. J. Am. Coll. Cardiol., 2006, 48:1416–1424.
Francis J., Sankar V., Nair VK. et al.: Catecholaminergic polymorphic ventricular tacycardia. Heart Rhythm Soc., 2005, 2: 550–554.
Gerull B., Heuser A., Wichter T., et al.: Mutations in the desmosomal protein plakophilin-2 are common in arrhythmogenic right ventricular cardiomyopathy. Nat. Genet., 2004, 36: 1162–1164.
McKenna, W. J., Thiene, G., Nava, A. et al.: Diagnosis of arrhythmogenic right venticular dysplasia/ cardiomyopathy. Task Force of the Working Group Myocardial and Pericardial Disease of the European Society of Cardiology and of the Scientific Council on Cardiomyopathies of the International Society and Federation of Cardiology. Br. Heart. J., 1994; 71, 215–218
McKoy, G., Protonotarios, N., Crosby, A. et al.: Identification of a deletion in plakoglobin in arrhythmogenic right ventricular cardiomyopathy with palmoplantar keratoderma and woolly hair (Naxos disease). Lancet, 2000, 355: 2119–2124.
Pilichou, K., Nava, A., Basso, C. et al.: Mutations in desmoglein-2 gene are associated with arrhythmogenic right ventricular cardiomyopathy. Circulation, 2006, 113: 1171–1179.
Protonotarios, N., Tsatsopoulou, A., Anastasakis, A. et al.: Genotype-phenotype assessment in autosomal recessive arrhythmogenic right ventricular cardiomyopathy (Naxos disease) caused by a deletion in plakoglobin. J. Am. Coll. Cardiol., 2001, 38: 1477–1484.
Rampazzo, A., Nava, A., Malacrida, S. et al.: Mutation in human desmoplakin domain binding to plakoglobin causes a dominant form of arrhythmogenic right ventricular cardiomyopathy. Am. J. Hum. Genet., 2002, 71: 1200–1206.
Rampazzo, A., Nava, A., Miorin, M. et al.: ARVD4, a new locus for arrhythmogenic right ventricular cardiomyoptahy, maps to chromosome 2 long arm. Genomics, 1997, 45: 259–263.
Syrris, P., Ward, D., Asimaki, A. et al..: Clinical expression of plakophilin-2 mutations in familial arrhythmogenic right ventricular cardiomyopathy. Circulation, 2006, 113: 356–364.
Tsatsopoulou, A., Protonotarios, N., McKenna, W. J.: Arrhythmogenic right ventricular dysplasia, a cell adhesion cardiomyopathy: insights into disease pathogenesis from preliminary genotype-phenotype assessment. Heart, 2006, 92: 1720–1723.
Van Tintelen, J. P., Entius, M. M., Bhuiyan, Z. A. et al.: Plakophilin-2 mutations are the major determinant of familial arrhythmogenic right ventricular dysplasia/cardiomyopathy. Circulation, 2006, 113: 1650–1658.

Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 748 7

Orvostudomány

A Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia első kiadását a szívritmuszavarok patofiziológiájában, farmakológiájában, diagnosztikájában és gyógyításában kiemelkedően jártas hazai szakírók vetették papírra. Az aritmiában szenvedő betegek optimális ellátásához nélkülözhetetlen, az idő tájt rendelkezésre álló elméleti és klinikai tudnivalókat átfogóan ismertető kézikönyv iránti olvasói érdeklődés és a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Osztályának Nívódíja bizonyította, hogy a szerzők és a szerkesztők erőfeszítései nem voltak haszontalanok. Egy évtized az élettudományok fejlődésének jelenlegi tempóját figyelembe véve nagyon hosszú idő. Az elektrofiziológia és (a)ritmológia mind a mai napig a szívgyógyászat egyik legdinamikusabban fejlődő technicizálódó ága, melynek vertikuma egyre nagyobb: a szívizom szabályos ritmikáját megzavaró, nemritkán öröklődő patobiokémiai eltérések felismerésétől az új típusú, innovatív gyógyszerek hozzáértő alkalmazásán keresztül az egyre kifinomultabb invazív terápiás eljárásokig ível. Ennélfogva idő- és szükségszerűvé vált a lényegbevágóan új diagnosztikai / képalkotó módszerek, gyógyszeres és instrumentális kezelési módozatok, valamint a nagy mintaszámú, randomizált, kontrollcsoportos arrhythmiavizsgálatok eredményein nyugvó és a szakmai tudományos irányelvek főbb útmutatásait visszatükröző ismeretek friss, kézikönyvbe foglalt szintézise: a tudományág fejlődésével lépést tartó jelen, második, új fejezetek beépítésével és a régebbiek újraírásával, felülvizsgálatával gazdagított kiadás megírása, összeállítása.

Hivatkozás: https://mersz.hu/fazekas-merkely-papp-tenczer-klinikai-sziv-elektrofiziologia-es-aritmologia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero