Fazekas Tamás, Merkely Béla, Papp Gyula, Tenczer József (szerk.)

Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia


Irodalom

  1. Haissaguerre, M., Jais, P., Shah, D. C. et al.: Spontaneous initiation of atrial fibrillation by ectopic beats originating in the pulmonary veins. N. Engl. J. Med., 1998, 339(10): 659–666.
  2. Cappato, R., Calkins, H., Chen, S.A. et al.: Worldwide survey on the methods, efficacy, and safety of catheter ablation for human atrial fibrillation. Circulation, 2005, 111: 1100–1105.
  3. Tan, A. Y., Li, H., Wachsmann-Hogiu, S., Chen, L. S., Chen, P. S., Fishbein, M. C.: Autonomic innervation and segmental muscular disconnections at the human pulmonary vein-atrial junction. J. Am. Coll. Cardiol., 2006, 48: 132–143.
  4. Kalifa, J., Jalife, J., Zaitsev, A.V. et al.: Intra-atrial pressure increases rate and organization of waves emanating from the superior pulmonary veins during atrial fibrillation. Circulation, 2003, 108: 668–671.
  5. Kato, R., Lickfett, L., Meininger, G. et al.: Pulmonary vein in patients undergoing catheter ablation of atrial fibrillation: lessons learned by use of magnetic resonance imaging. Circulation, 2003, 107: 2004–2010.
  6. Natale A. and the Venice chart members. Venice Chart International Consesus Document on Atrial Fibrillation Ablation J. Cardiovasc Electrophysiol., Vol. 18. 1–21. June 2007
  7. Pappone, C., Cierchia, S.: Catheter Ablation of Paroxismal Atrial Fibrillation Using a 3D Mapping System. Circulation, 1999, 100: 1203–1208.
  8. Nademanee, K., McKenzie, J.: A New Approach for Catheter Ablation of Atrial Fibrillation: Mapping of the Electrophysiologic Substrate. J. Am. Coll. Cardiol., 2004, Jun 2; 43(11): 2044–2053.
  9. Pappone, C., Santinelli, V.: Atrial fibrillation ablation: State of the art. Am. J. Cardiol., 2005, 96: 59–64.
  10. Verma, A., Natale, A.: Pulmonary vein antrum isolation: Intracardiac Echocardiography-Guided Technique. J. Cardiovasc. Electrophysiol., Vol 15, pp. 1335–1340, November 2004
  11. Cox, J. L., Boineau, J. P., Schuessler, R. B. et al.: Successful surgical treatment of atrial fibrillation: review and clinical update. JAMA, 1991, 266: 1976–1980.
  12. Gaynor, S. L., Diodato, M. D., Prasad, S. M. et al.: A prospective, single-center clinical trial of a modified Cox maze procedure with bipolar radiofrequency ablation. J. Thorac. Cardiovasc. Surg., 2004, 128: 535–542.
  13. Melby, S. J., Zierer, A., Bailey, M. S. et al.: A new era in the surgical treatment of atrial fibrillation: the impact of ablation technology and lesion set on procedural efficacy. Ann. Surg., 2006, 244(4): 583–592.
  14. Kottkamp, H., Hidricks, G., Autschbach, R. U. et al.: Specific linear left atrial lesions in atrial fibrillation: intraoperative radiofrequency ablation using minimally invasive surgical techniques. 2002, 40: 475–480.
  15. Imai, K., Sueda, T., Orihashi, K. et al.: Clinical analysis of results of a simple left atrial procedure for chronic atrial fibrillation. Ann. Thorac. Surg., 2001, 71: 577–581.
  16. Deneke, T., Khargi, K., Grewe, P. H. et al.: Left atrial versus bi-atrial Maze operation using intraoperatively cooled-tip radiofrequency ablation in patients. J. Am. Coll. of Cardiol., 2002, 1644–1650.
  17. Gaita, F., Riccardi, R., Caponi, D. et al.: Linear cryoablation of the left atrium versus pulmonary vein cryoisolation in patients with permanent atrial fibrillation and valvular heart disease: correlation of electroanatomic mapping and long-term clinical results. Circulation, 2005, 111: 136–142.
  18. Gillinov, A. M., Pettersson, G., Rice, T. V.: Esophageal injury during radiofrequency ablation for atrial fibrillation. J. Thorac. Cardiovasc. Surg., 2001, 122: 1239–1240.
  19. Hindricks, G.:The Multicentre European Radiofrequency Survey (MERFS): complications of radiofrequency catheter ablation of arrhythmias. Eur. Heart. J., 1993, 14: 1644–1653.
  20. Hsu, L. F., Jais, P., Hocini, M. et al.: Incidence and prevention of cardiac tamponade complicating ablation for atrial fibrillation. Pacing Clin. Electrophysiol., 2005, 28(suppl I): S106–S109.
  21. Yu, W. C., Hsu, T. L., Tai, C.T. et al.: Acquired pulmonary vein stenosis after radiofrequency catheter ablation of paroxysmal atrial fibrillation. J. Cardiovasc. Electrophysiol., 2001, 12: 887–892.
  22. Pappone, C., Oral, H., Santinelli, V. et al.: Atrio-esophageal fistula as a complication of percutaneous transcatheter ablation of atrial fibrillation. Circulation, 2004, 109: 2724–2726.
  23. Shah, D., Sunthorn, H., Burri, H. et al.: Narrow, slow-conducting isthmus dependent left atrial reentry developing after ablation for atrial fibrillation: ECG characterization and elimination by focal RF ablation. J. Cardiovasc. Electrophysiol., 2006, 17: 508–515.
  24. Lee, Sh., Tai, C. T., Hsieh, H. M. et al.: Predictors of early and late recurrence of atrial fibrillation after catheter ablation of paroxysmal atrial fibrillation. J. Interv. Card. Electrophysiol., 2004, 10: 221–226.
  25. Daoud, E. G., Weiss, R., Augostini, R. et al.: Proarrhythmia of circumferential left atrial lesions for management of atrial fibrillation. J. Cardiovasc. Electrophysiol., 2006, 17: 157–165.
  26. Verma, A., Natale, A.: Why atrial fibrillation ablation should be considered first-line therapy for some patients. Circulation, 2005, 112: 1214–1222.

Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 748 7

A Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia első kiadását a szívritmuszavarok patofiziológiájában, farmakológiájában, diagnosztikájában és gyógyításában kiemelkedően jártas hazai szakírók vetették papírra. Az aritmiában szenvedő betegek optimális ellátásához nélkülözhetetlen, az idő tájt rendelkezésre álló elméleti és klinikai tudnivalókat átfogóan ismertető kézikönyv iránti olvasói érdeklődés és a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Osztályának Nívódíja bizonyította, hogy a szerzők és a szerkesztők erőfeszítései nem voltak haszontalanok. Egy évtized az élettudományok fejlődésének jelenlegi tempóját figyelembe véve nagyon hosszú idő. Az elektrofiziológia és (a)ritmológia mind a mai napig a szívgyógyászat egyik legdinamikusabban fejlődő technicizálódó ága, melynek vertikuma egyre nagyobb: a szívizom szabályos ritmikáját megzavaró, nemritkán öröklődő patobiokémiai eltérések felismerésétől az új típusú, innovatív gyógyszerek hozzáértő alkalmazásán keresztül az egyre kifinomultabb invazív terápiás eljárásokig ível. Ennélfogva idő- és szükségszerűvé vált a lényegbevágóan új diagnosztikai / képalkotó módszerek, gyógyszeres és instrumentális kezelési módozatok, valamint a nagy mintaszámú, randomizált, kontrollcsoportos arrhythmiavizsgálatok eredményein nyugvó és a szakmai tudományos irányelvek főbb útmutatásait visszatükröző ismeretek friss, kézikönyvbe foglalt szintézise: a tudományág fejlődésével lépést tartó jelen, második, új fejezetek beépítésével és a régebbiek újraírásával, felülvizsgálatával gazdagított kiadás megírása, összeállítása.

Hivatkozás: https://mersz.hu/fazekas-merkely-papp-tenczer-klinikai-sziv-elektrofiziologia-es-aritmologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave