A potenciális termőképesség genetikailag determinált fajtatulajdonság, a tényleges termés mennyisége azonban számos környezeti tényező függvénye. A fotoszintézis a növényi szervesanyag-termelés alapja, de a gazdasági (betakarított, hasznosított) termés nagysága, aránya a vegetatív tömeghez, számos fiziológiai folyamat, elsősorban környezeti tényezők által befolyásolt folyamatok eredménye. Mezőgazdasági növényeink meghatározott részét (mag, szemtermés, gumó stb.) takarítjuk be. A növény egyéb részei a tarlómaradványokat, illetve a melléktermékeket adják. Zöldség- és takarmánynövényeinknél — gondoljunk a fejes salátára és a lucernaszénára — a betakarítási index (harvest index) magasabb. E növényeknél a fotoszintetizáló felület nagysága, aktív időtartama, valamint a termés mennyisége között érthető okok miatt szoros pozitív korreláció van, hiszen a lombozat nemcsak a szervesanyag-akkumuláció szerve, hanem a hasznosítható tömeg is. Ha viszont a betakarítható termés generatív szerv, a növényenkénti virágok, majd termések száma alapvetően meghatározza a betakarítási indexet (gazdasági terméshányadot). A szervek közötti kölcsönhatások azonban nehezítik az összefüggések tisztázását.