Pethő Menyhért

Mezőgazdasági növények élettana


A fény mennyiségi hatása a fotoszintézisre

A déli órákban hazánkban a vízszintes felületet kb. 100 000 lux megvilágítás éri, ami 25 kJ · dm−2 · h−1 energiának felel meg. Optimális viszonyok között a C3 típusú növények fotoszintézisének intenzitása 20 mg CO2 · dm−2 · h−1. Egy mól széndioxid asszimilációja 470 kJ energiát igényel, ami 20 mg CO2-ra átszámítva 0,21 kJ-nak felel meg. E növények tehát a fotoszintézisben a napsugárzásnak mindössze 0,8%-át hasznosítják. (A C4 típusú kukorica állományaiban mértek 80 mg CO2 · dm−2 · h−1 értéket is.) A növények a levélfelületre jutó fényenergiának mintegy 70%-át nyelik el, 30%-ot visszavernek vagy átengednek. Az elnyelt fényenergiának tehát csak jelentéktelen hányada hasznosul a fotoszintézisben. Legnagyobb része hőenergiaként a transzspiráció során elvész, illetve ugyancsak hőenergia formájában a légkörbe sugárzódik ki.
42. ábra A növények produktivitását meghatározó tényezők kapcsolatrendszere (Nasyrov, 1978)

Mezőgazdasági növények élettana

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 831 6

A viszonylag bőséges külföldi és szegényes hazai növényélettani tankönyvek, kézikönyvek mellett alig találkozunk a szántóföldi növénytermesztés és kertészet elméleti megalapozását szolgáló növényélettani munkákkal.

Ezt a hiányt pótolta a jelen munka 1984-es kiadása. A három évtizedes egyetemi oktatói tapasztalatokkal kialakított tematika hangsúlyozottan foglalkozott a termesztett növények szervesanyag-termelésének növényélettani alapjaival.

Az új tudományos eredmények alapján átdolgozott mű hangsúlyos része az anyagcsere-élettan, a bioreguláció, a stresszfiziológia, valamint a termésképzés élettana. A kézikönyv hasznos segítséget nyújt a növényélettan hazai felsőoktatásában, ugyanúgy hasznosíthatják a korábban végzett szakemberek is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/petho-mezogazdasagi-novenyek-elettana//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave