Fodorné Csányi Piroska, Horányi György, Kiss Tamás, Simándi László

Szervetlen kémiai nevezéktan

Az IUPAC 2005. évi szabályai


A kapcsolódás jellemzése

Több különböző donoratomot tartalmazó ligandum esetén, különösen akkor, ha ezek közül nem mindegyik érintett, a fémhez való kapcsolódás pontját vagy pontjait a kappa- (κ-) konvenció alkalmazásával adhatjuk meg (l. az IR-9.2.4.1. és az IR-9.2.4.2. szabályt). A fémorganikus vegyületek nevezéktanában a ligandumképző szénatomokat a ligandum neve többnyire kielégítően jellemzi. Ezzel szemben a kappa-konvenció alkalmazását követeli meg a heteroatomok kapcsolódásának, valamint többmagvú komplexek esetében a különböző fémközpontokat hídban összekötő egyetlen ligandum kapcsolódási pontjainak jelölése. A kappa-konvenció erőssége pontosan abban rejlik, hogy segítségével minden kétértelműség nélkül megadható a kapcsolódás a ligandum és egy vagy több központi fématom között. A kappa-konvenció fémorganikus vegyületek nevezéktanában való alkalmazását részletesebben az IR-10.2.3.3. szabályban tárgyaljuk.

Szervetlen kémiai nevezéktan

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

A szervetlen kémiai nevezéktan (A IUPAC 2005. évi szabályai) az 1962 óta a magyar kémiai elnevezés területén folyó munkák folytatása. A könyv az 1995-ben megjelent Szervetlen kémiai nevezéktan I. kötetének átdolgozott változata. Az átdolgozás alapja a Nomenclature of Inorganic Chemistry, IUPAC Recommendations 2005 című könyv.

A nevezéktanban végrehajtott változtatások egyik célja az volt, hogy a szervetlen és a szerves kémiai nevezéktani rendszerek - amennyire lehetséges - összhangban legyenek egymással. A másik cél a világosság érdekében az anyagnak az előző könyvtől való eltérő rendezése volt.

A könyv fontos új fejezete a fémorganikus vegyületek nevezéktana. Különválasztását a koordinációs vegyületektől a fémorganikus kémia viharos sebességű fejlődése indokolta. Lényegesen megváltozott az oxosavak és származtatott anionjaik nevezéktana.

Az új elemek nevét és az elnevezési eljárást is tartalmazza a könyv.

A felhasználó arra a kérdésre, hogy hogyan nevezzen el egy vegyületet, többféle módon talál segítséget. Ezt egyrészt a folyamatábrák, másrészt a szabályzathoz kapcsolódó táblázatok segítik. Megjelenésével az azonos területen publikált szervetlen kémiai nevezéktanok érvényüket vesztik, azaz eltérés esetén a jelen könyvben közölt elnevezési szabályokat kell követni. A könyv az oktatásban, a kutatásban és az iparban tevékenykedő kémikusok számára egyaránt hasznos segédeszköz lesz.

Hivatkozás: https://mersz.hu/fodorne-horanyi-kiss-simandi-szervetlen-kemiai-nevezektan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave