2.3.1. A terminológia szerepe a szakszövegírásban

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szakszövegírásban kiemelt szerepet kap a terminológiai munka, mivel a dokumentációk esetében az egyik legfontosabb szempont, hogy a szöveget ne lehessen félreérteni, egyértelmű, szakszerű és határozott kijelentéseket tartalmazzon (Várday, 2003). Az egyértelműség és a szakszerűség kulcsa pedig a megfelelő, pontos és konzisztens terminológiahasználat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A műszaki dokumentációk széles köréből – gyártási (szervizelési) dokumentáció, eladáshoz szükséges dokumentáció (sales guide), útmutatók stb. – a használati és a kezelési útmutatók kategóriája jelentős szereppel bír. A 2012. évi LXXXVIII. törvény 11. § (5) bekezdése előírja, hogy „a használati és kezelési útmutatónak közérthetőnek és egyértelműnek kell lennie, valamint tartalmaznia kell mindazt az információt, amelyet a gyártó által csatolt idegen nyelvű használati és kezelési útmutató tartalmaz”. Vizsgáljuk meg közelebbről a törvény által előírt nyelvi feltételeket, vagyis a közérthetőség és az egyértelműség feltételeit.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Európai Bizottság által kiadott A pontos fogalmazás művészete című kiadvány tíz pontban – „tipp”-ben – összegzi a pontos fogalmazás kritériumait (elektronikusan is elérhető: http://www.retorika.hu/rss/a_pontos_fogalmazas_muveszete_-EUBiz.pdf). A kiadvány az angol nyelvű How to write clearly fordítása. A magyar fejezetek („tippek”) teljesen megegyeznek az angol kiadványéval, illetve a példák is nagyrészt fordítások, tehát az Európai Bizottság kiadványa alapján a pontos fogalmazásban az alapvető szempontok nem nyelvfüggők. A javaslatok között jó néhány terminológiai megfontolás is szerepel, bár ezek gyakran más köntösben jelennek meg. A kiadvány a „Fogalmazzunk röviden és velősen” részben tér ki (a) a kétértelműség kerülésének fontosságára, valamint (b) a „stilizálási célú” szinonimacsere kerülésére. Itt egyértelműen terminológiai példákat hoz.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. „Kérelmének beadási határideje kedd. Az említett határidő módosítására kérelmet nyújthat be. Kérelme… (de melyikről is van itt szó?)”
  2. „Kérelmét keddig kell beküldenie. A bizottságnak jogában áll folyamodványát visszautasítani. (mármint a kérelmet, vagy valami mást?)”
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kiadvány 9. „tippje” is kötődik a terminológiához: „Bánjunk óvatosan a »hamis barátokkal« és a szakzsargonnal, ügyeljünk a rövidítésekre és a betűszavakra.”

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Beaugrande és Dressler alapján a szövegkommunikációnak minimálisan háromféle szabályozó elve van: a szöveg hatékonysága, hatásossága és helyénvalósága (Beaugrande & Dressler, 2000, 36). Egy szöveg akkor hatékony, ha megfelel a szövegszerűség ismérveinek, és ezáltal a feldolgozás minimális erőfeszítéssel történhet meg. A szöveg hatásossága elv azt fejezi ki, hogy milyen szerepet tölt be a szöveg az információ kódolásával megvalósítandó cél elérésében, milyen erős benyomást tesz a befogadókra. A szöveg helyénvalósága a szöveg minőségét a környezethez való viszonyában határozza meg. Például az orvosok között a tudományos–szakmai kommunikációban használt terminusok használata nem biztos, hogy helyénvaló az orvos–beteg (szakértő–laikus) kommunikációban. Fóris szerint „a szöveg hatékonyságát, hatásosságát és helyénvalóságát jelentős módon befolyásolják a szövegben lévő terminusok. Ezért a szövegminősítés egyik szempontja a terminusok ilyen vonatkozású vizsgálata lehet. Például az ismert terminusok ismeretlenre történő cseréje növelheti a feldolgozási erőfeszítést, ezáltal csökkentve a kommunikáció hatékonyságát” (Fóris, 2010b, 239).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A dokumentációban elvárt egyértelműséget a megfelelő fogalmak, terminusok használata, a közérthetőséget pedig elsősorban a szakmai fogalmak megfelelő „fordítása”, vagyis az előismereteknek, képzettségi szintnek megfelelő terminusok használata biztosítja. Tehát a dokumentációírás során sok esetben olyan másodlagos kommunikációs helyzet áll fenn, amelyet nyelven belüli szakfordításnak nevezhetünk (Fóris & Faludi, 2019b; lásd 3.5. alfejezet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A dokumentáció írása során azt is meg kell vizsgálnunk, hogy az adott célcsoportnak megfelelő szövegtípus a „terminologizáltság” mely szintjén helyezkedik el. Azaz milyen terminológiai sűrűséggel dolgozhatunk, hogy az olvasótól elvárt feldolgozási erőfeszítés optimális legyen. (A nyelven belüli terminusfordítási stratégiákról lásd Fóris & Faludi, 2019b).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A műszaki dokumentáció formája, kezelésének jellemzői (állandó változtatások kisebb dokumentációs egységekben) alapján leszögezendő, hogy szabványosított, egységesített terminológia használatára van szükség. (A terminológiai szabványosításról lásd Fóris & Bölcskei, 2019c.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ha a szakszövegírás során nem áll rendelkezésre kidolgozott terminológiai adatbázis, akkor a dokumentáció minősége több szempontból is hiányosságokat mutathat. Például inkonzisztens terminushasználat esetén előfordulhat, hogy az olvasó nem találja meg az általa keresett információt, továbbá a terminológiai inkonzisztencia problémákat okoz a megértésben, csökkenti a nyelvtechnológiai alkalmazások használatának hatékonyságát, nő a fordítás költsége és a fordításra fordított idő mennyisége. Emellett a dokumentáció készítése során több olyan probléma is felmerülhet, amelyeket ugyan nem minden esetben nevezhetünk „terminológiai problémának”, de terminológiai adatbázis használatával könnyen kiküszöbölhetőek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ilyen például a nem szabványos, informális írásmód használata (pl. high helyett hi, light helyett lite, low helyett lo) (Kohl, 2008). Angol nyelvű kifejezések esetében az is előfordul, hogy a világ különböző részein másképpen betűzik őket. Fontos, hogy mindig a célcsoportnak megfelelő helyesírást válasszunk, de a legfontosabb, hogy következetesen használjuk az egyes nyelvi jelölőket. (Néhány példa a brit helyesírásból: aluminium, cancelled/cancelling, grey; az Egyesült Államokban (és valószínűleg más országokban is): aluminum, canceled/canceling, gray; lásd Kohl, 2008.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A technológia hatékonysága szempontjából nagy jelentőséggel bír az egybe- és különírást (továbbá a kötőjelezést) illető konzisztencia is, ami a magyar nyelvű szövegekben különösen fontos. Ahhoz, hogy a fordítás során a fordítási memória és az egyéb fordítástámogató eszközök (például terminológiai adatbázis) a forrásnyelvi szövegben felismerjék és azonosítsák az adott terminust, annak a szövegben olyan formában kell szerepelnie, ahogyan azt az adatbázisokban is rögzítettük.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nem megfelelő esetben alkalmazott vagy inkonzisztens kapitalizáció nemcsak a nyelvtechnológiai alkalmazások (például a fordítási memória, gépi fordítás, kontrollált szövegszerkesztő) használata során jelenthet problémát – például a szoftverek akronimának tekinthetik –, de a fordítót is megzavarhatja. A fordítónak tudnia kell, hogy egy adott főnév tulajdonnév vagy köznév-e, ugyanis bizonyos nyelveken és kontextusban a kifejezés fordítása változhat annak függvényében, hogy tulajdonnévről vagy köznévről van-e szó (Kohl, 2008).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szintén szabványosításra van szükség a transzliteráció esetében. Az angol nyelvben is jellemző, hogy eltérő írásrendszerű nyelvekből kölcsönöz szavakat; pl. sushi, algebra, glasnost (Kohl, 2008). Szintén gyakori a transzliteráció a nevek esetében (személynév, helynév stb.), és jellemző, hogy az egyes fórumokon különböző átírásokat használnak. Például a líbiai vezető, Moammar Gadafy nevét Gaddafi, Gadafi, Qadahi, Khadafi, Khadafy és valószínűleg számos más módon is leírták már (Kohl, 2008; a tulajdonnevek fordításáról lásd még pl. Farkas, 2007; Slíz, 2019; Raátz, 2020). Ha dokumentációnkban transzliterációt alkalmazunk, az átírás módjával kapcsolatban is mielőbbi döntést kell hoznunk. Hasonló jelenség a diakritikus jelek használata vagy elhagyása. A későbbi, felesleges változtatások elkerülése érdekében el kell döntenünk, hogy a más nyelvekből átvett kifejezések esetében használjuk-e a diakritikus jeleket (pl. moire pattern vagy moiré pattern).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A megfelelő terminológia összegyűjtésének és szakszövegírók számára való közzétételének alapfeltétele, hogy a szakterület terminológiai rendszere alaposan kidolgozott legyen. Ez a helyzet azonban sokszor nem áll fenn, főként új technológiai alkalmazások esetében (pl. robottechnológia). Új technológiák, új tudomány- és szakterületek terminológiáját napjainkban többnyire angol nyelven hozzák létre; más nyelveken – így magyar nyelven is – stabilizálni kell, illetve létre kell hozni az új terminológiát.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magyar nyelv terminológiai rendszere, különösen az újabb kutatási eredményekre vonatkozóan, nem vagy csak nagy késéssel követi a nemzetközi változásokat, sok esetben pedig még a magyar nyelvű terminusok sem születtek meg […]. Számos más tudományágban is problémát okoz a magyar nyelvű terminológia hiánya, megalapozatlansága, a számos szinonima együttélése, az alá-/fölérendeltségi kapcsolatok meghatározatlansága. (Fóris, 2007a, 55)
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave