2. A többnyelvű kommunikáció alkalmazott nyelvészeti megközelítése

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az utóbbi évtizedekben jelentősen megváltoztak a fordítás módszerei és a fordítási folyamat szereplői, és nagymértékben megnőtt a fordítandó szövegek mennyisége is. A korábbinál nagyobb szerephez jut a lokalizáció és az internacionalizáció, a változások pedig azt eredményezték, hogy a nagyobb fordítási megbízásokhoz alapos szervezés és komoly technikai háttér, továbbá sok szereplő összehangolt csapatmunkája szükséges (lásd pl. Várnai & Mészáros, 2011, 8; Horváth, 2015; Fóris, 2020). A fordítóirodák működtetése jelentős műszaki-informatikai háttér meglétét, folyamatszemléletű működést, projektmenedzsment és minőségügyi folyamatok bevezetését kívánja meg. A lokalizáció következtében a fordítási munkafolyamat sok részre lett bontva, ezért a korábbinál is jobban felértékelődik a projektmenedzsment szerepe; továbbá ebben a folyamatban a fordítókat újfajta szakemberek is segítik (lásd pl. Várnai & Mészáros, 2011; Fóris & Faludi, 2019). Egy-egy fordítási projekt szakaszait projektmenedzserek koordinálják, akik munkájukhoz fordítástámogató és projektmenedzsment szoftvereket használnak. A fordítási projektek összetettsége következtében a fordítóirodák nemcsak egyéni fordítókat foglalkoztatnak – ritkábban főállásban, gyakrabban megbízással –, hanem például projektmenedzsereket, lektorokat, terminológusokat, nyelvi vezetőket, nyelvi mérnököket, kiadványszerkesztőket is; a fordítások pedig speciális fordítástámogató eszközök segítségével készülnek. Ezenfelül egy olyan tendencia is megfigyelhető, hogy a fordítóirodák egyre gyakrabban kapnak megbízást arra, hogy a fordítási, lektorálási, szerkesztési feladatokon túl dokumentációs munkákat is végezzenek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Azoknak, akik a fordítóiparban szeretnének elhelyezkedni, a megfelelő anyanyelvi és idegen nyelvi tudáson túl komplex ismeretekre és kompetenciákra van szükségük – így például terminológiai, interkulturális, információkeresési, technikai ismeretekre, különösen a fordítástámogató eszközök terén, továbbá vállalkozói ismeretekre és készségekre. A fordítótól elvárt szolgáltatás is komplexebbé vált tehát (lásd Eszenyi, 2015; Kóbor & Csikai, 2017; Fóris, 2020; a részfolyamatok leírását lásd Horváth, 2015).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szövegek terminológiájának megfelelősége, valamint a terminológia alkalmassága nagymértékben meghatározzák a fordítás minőségét, sőt bizonyos szakszövegeknél a terminológiai pontosság és megfelelőség a minőség legfontosabb fokmérője. Ez a fordítói munka és a fordítási projektfolyamat szempontjából azt jelenti, hogy a fordítónak sikeresen kell kezelnie a terminológiai kérdéseket és a terminológiatámogató szoftvereket, mind a forrásszöveg elemzése, mind a célnyelvi szöveg előállítása során. Ebből következően a fordítónak és a fordítóirodának is tájékozottnak kell lennie a terminológia elveivel és a terminológiai eszközökkel és módszerekkel kapcsolatban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az utóbbi évtizedekben a tartalomfejlesztés és a dokumentáció területén is számos változást tapasztalunk. A tartalomfejlesztés nagy és jövedelmező szolgáltatási szektorrá vált: a digitális nagyvállalatoktól a kis- és középvállalkozásokig számos cég – általában több nyelven – foglalkozik tartalomkészítéssel és tartalommenedzsmenttel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az új technológiák, eszközök, kutatási eredmények dokumentációjának és a tartalomfejlesztésnek az elsődleges nyelve jellemzően az angol; a kutatók, fejlesztők, mérnökök és más szakemberek is többnyire angolul publikálnak és kommunikálnak egymással a nemzetközi színtéren. Az angol a tudomány, a technika, az ipar, a gazdaság legfőbb közvetítő nyelve Európában és a világ nagy részén, vagyis globális lingua franca. A mindennapi gyakorlatban szakszövegek készítésével számos területen foglalkoznak, és nem csak angol nyelven. A dokumentáció írója sokféle képzettséggel rendelkezhet: bizonyos esetekben tárgyi szakemberek – például mérnökök – készítik, akik az angol nyelvet nem anyanyelvként vagy anyanyelvi szinten használják, más esetben az angolt anyanyelvi szinten (gyakran nem anyanyelvként) beszélő, de a szakterületet nem szakértői szinten értő, elsősorban nyelvi szakemberek. Minden szakembernek képesnek kell lennie a saját szakmájában szakszöveg írására, legalább az anyanyelvén, de esetleg más nyelveken is. Sok országban külön erre szakosodott szakemberek, szakszövegírók (’technical writer’-ek) írják a szakszövegeket, az ő számukra külön képzéseket indítanak. Rendkívül nagyszámú tankönyv jelenik meg a témában, főként angol nyelven, bár más nyelveken is adtak ki ilyen tankönyveket (erről részletesen lásd Bölcskei, 2019; Fóris, 2021).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A soknyelvű hivatalos kommunikáció következménye, hogy a forrásnyelvi szövegek íróinak úgy kell megírniuk a forrásszöveget, hogy az könnyen, hatékonyan legyen más nyelvekre fordítható (lokalizálható) – vagyis internacionalizálniuk kell a forrásszöveget. A szövegek fordítóinak pedig a célnyelvi szakszövegek jellemzőit kell alaposan ismerniük – magyar nyelvre fordítás esetén a magyar nyelvű szakszövegekét –, hogy autentikus célnyelvi szöveget tudjanak létrehozni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A műszaki dokumentáció készítése kezdetben a folyamatmenedzsment részeként a termékek és szolgáltatások sorozatgyártásának támogatására jött létre, azért, hogy egy adott terméket folyamatosan ugyanabban a minőségben tudjanak létrehozni. Később ebből nőtte ki magát a szabványosítási folyamat is, amely ugyanebből a célból először csak egy vállalat, majd egy teljes iparág folyamatainak egységesítésére szolgált. A műszaki dokumentáció elsődleges formája tehát természetszerűleg az úgynevezett „belső” dokumentáció volt, majd a termék útját követve fokozatosan terjedt ki a felhasználás és az eladás területére.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A műszaki dokumentációk készítése mára önálló iparággá fejlődött, amelyet különböző szabványok, törvények, előírások szabályoznak (lásd Bölcskei, 2021). Fordításukat kezdetben a valós felhasználói igény teremtette meg azzal a céllal, hogy mind a mérnökök, mind a felhasználók, mind az eladással foglalkozó szakemberek számára hozzáférhetőek legyenek az anyagok. Ma már – elsősorban a felhasználók számára készített műszaki dokumentációs anyagokat – az adott országban használatos hivatalos nyelv(ek)re is le kell fordítani és hozzáférhetővé kell tenni, méghozzá oly módon, hogy az információk minden nyelven megegyezzenek, és könnyedén megtalálhatók legyenek. A globalizáció, a soknyelvű gazdasági piac megköveteli, hogy a műszaki dokumentáció minden olyan nyelven elérhető legyen, amely nyelvterületen a terméket vagy szolgáltatást árusítják (lásd B. Papp, 2019b; 2021; Fóris, 2021). Ma már nemcsak a forrásnyelvi dokumentáció, hanem a célnyelvi dokumentáció létrehozását is törvényi keretek szabályozzák, értelemszerűen a termék, illetve a szolgáltatás értékesítési területeinek jogszabályai.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Magyarországon jelenleg a 2012. évi LXXXVIII. törvény – a termékek piacfelügyeletéről határozza meg a termékekhez, szolgáltatásokhoz kapcsolt dokumentációk elkészítését. E szerint a gyártó kötelezettsége elkészíteni a műszaki dokumentációt. Amennyiben a gyártó ezt elmulasztotta, úgy az importőr köteles a termékhez mellékelni a használati és kezelési útmutatót, valamint a biztonságot érintő figyelmeztetéseket magyar nyelven (2012. évi LXXXVIII. törvény 11. § (5)). Továbbá „Ha a gyártó a 8. § (5) bekezdésében vagy az importőr a 11. § (5) bekezdésében foglalt kötelezettségeinek nem tett eleget, akkor azt a forgalmazó köteles pótolni” (2012. évi LXXXVIII. törvény 13. § (3)). A jogszabály azt is rögzíti, hogy „a használati és kezelési útmutatónak közérthetőnek és egyértelműnek kell lennie, valamint tartalmaznia kell mindazt az információt, amelyet a gyártó által csatolt idegen nyelvű használati és kezelési útmutató tartalmaz” (2012. évi LXXXVIII. törvény 11. § (5)). Tehát a jogszabályi környezetnek köszönhetően a használati és kezelési útmutatókat kötelező jelleggel a célnyelven – Magyarországon magyar nyelven – is létre kell hozni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magyar nyelvű műszaki dokumentáció gyakran fordítás eredményeként jön létre, amelyet – különösen abban az esetben, ha a műszaki dokumentációt a magyaron kívül több nyelven is el kell készíteni – fordítóirodák készítenek. A fordítási szolgáltatók folyamatot dolgoznak ki a fordítások elkészítésére; erre Magyarországon bevezetett szabvány is létezik. A legfrissebb az MSZ EN ISO 17100:2019 EV Fordítási szolgáltatások. Fordítási szolgáltatások követelményei (ISO 17100:2015 + Amd 1:2017) EGYESÍTETT VÁLTOZAT. Magyar fordítása 2019 júliusában jelent meg. (Eredeti: Translation services. Requirements for translation services [ISO 17100:2015 + Amd 1:2017] CONSOLIDATED VERSION).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fordítások minőségét több faktor határozza meg; köztük a fordítási szakmában gyakran emlegetett tényező az eredeti szöveg minősége. Minél jobb minőségű az eredeti szöveg, annál jobb minőségű célnyelvi szöveg készíthető belőle, illetve annál könnyebb a célnyelvi szöveg elkészítése. Például nagy segítséget jelent a fordítás során, ha már az eredeti szöveg is megfelelő terminusokat használ, és a terminusok használata következetes.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A műszaki dokumentáció készítésének és fordításának folyamata egyre jobban összefonódik egymással, és egyre inkább szükségesnek látszik a két munkafolyamat közös projektfolyamatba integrálása. Míg a terminológiának a fordításban és a fordítási munkafolyamatban betöltött szerepével egyre többet foglalkozik a magyar szakirodalom, gyakran fordítástechnológiai oldalról vagy a fordítói terminológiai adatbázisok szempontjából megközelítve azt (pl. Demeczky, 2008; Tamás, 2012; 2014; 2015; 2020a; Ábrányi, 2015; Snopek, 2015; Varga, 2015; Tamás et al., 2020), addig a terminológiának a dokumentációban, illetve a dokumentációs munkafolyamatban betöltött szerepével kapcsolatosan kevesebb tanulmány jelent meg (pl. Fóris & Faludi, 2017; 2019; B. Papp, 2019b; 2021; Bölcskei, 2021; Tamás, 2021). A terminológiának a fordításoktatásban betöltött szerepéről elsődlegesen a fordítói kompetenciák fejlesztése kapcsán született nagyszámú tanulmány (pl. Fischer 2015; 2017; Kóbor & Csikai, 2017; Ugrin, 2017; 2018; 2020; Szabó et al., 2018; Sermann, 2019b; Sermann et al., 2022; Seidl-Péch et al., 2020; Tamás, 2020b; Veresné Valentyini, 2020). A terminológiának a műszaki kommunikáció – ezen belül a szakszövegírás és a dokumentáció – oktatásában betöltött szerepével kisebb számú írás foglalkozik (lásd B. Papp et al., 2014; Bölcskei, 2019).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A műszaki dokumentáció készítésének és fordításának folyamatai szorosan összefüggnek a minőségirányítással, amelyben kiemelt szerepet kap a terminológia, illetve a terminológiai munka és munkafolyamatok. Faludi szerint a forrásdokumentáció készítésének és a terminológiamenedzsment folyamatának helyes kialakítása nemcsak a minőségirányítás fontos eleme, de a) egyszerűsíti, egyértelműsíti a fordítási projektek más lépéseit is, továbbá b) megfelelő technikai eszközök alkalmazásával jelentős költségcsökkentő szereppel bírhat (Faludi, 2020).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az itt leírtak következtében a (műszaki) dokumentáció készítését és fordítását összetett, több lépésből álló folyamatnak tekintjük, amelyek gyakorlati értelemben nem függetleníthetők egymástól, egyfajta folyamatos kölcsönhatásban állnak egymással. Projektszemléletű megközelítés alapján egy olyan projektfolyamatot jelentenek, amelynek lépései hatnak egymásra, és a 4D (Define, Design, Do, Develop) elve alapján egyetlen kört alkotnak. Így a projektszemléletű vizsgálat keretében a teljes dokumentációs folyamatot egészében vizsgáltuk. Ennek első lépése/alfolyamata a forrásnyelvi dokumentáció készítése, amelyet nyelvi, technológiai, módszertani szempontból elemeztünk. Megvizsgáltuk, hogyan készíthető minden tekintetben – nyelv, technológia és költségek szempontjából – „könnyen” fordítható dokumentáció.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A könyvben előbb tárgyaljuk a dokumentációs folyamatot, és csak ezt követően foglalkozunk a fordítási projektfolyamattal. Mindkét folyamatban tárgyaljuk a minőségirányítás kritikus pontjait és a megfelelő minőségű, elsősorban terminológiai szempontból konzisztens dokumentáció előnyeit. A terminológiai munka, illetve a terminológiamenedzsment szerepét is együtt vizsgáltuk a teljes dokumentációs és fordítási folyamatban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A gyakorlatban a fordítási folyamatban résztvevők gyakran panaszkodnak a forrásszöveg nem megfelelő minőségére, továbbá a dokumentáció készítői és fordítói közötti kommunikáció nem kielégítő voltára mint a fordítást nehezítő körülményekre. Az is tapasztalható, hogy a forrásszöveg nem statikus, hanem folyamatosan változik, és a változásokat a legtöbb esetben a célnyelvi szövegekbe is át kell vezetni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A komplex dokumentációkészítési és fordítási munkafolyamatban kiemelkedő jelentőségű a terminológia szerepe. A gyakorlatban a fordításszolgáltatók nagy hangsúlyt fektetnek a konzisztens terminushasználatra, a fordítástámogató szoftverek döntő többségében pedig elérhető valamilyen terminológiakezelő modul.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A gyakorlatban az is tapasztalható, hogy a dokumentációfordítási folyamatban a terminusokat érinti a legtöbb javítás. Ezért a helyes terminológiakezelés a minőségirányítás fontos eleme, továbbá egyszerűsíti, egyértelműsíti a fordítási projektek lépéseit, és jelentős költségcsökkentő szereppel bír.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave