4.3.2. A fordításorientált terminológiai munka helyzete Magyarországon

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magyar szakirodalomban csak az utóbbi évtizedben jelentek meg kifejezetten fordítók számára készülő terminológiai adatbázisokról szóló munkák. Az adatbázisok felépítésével, használatuk kérdéseivel ma már számos tanulmány foglalkozik (pl. Demeczky, 2008; Lesznyák, 2010; Tamás, 2012; 2014; Tamás & Sermann, 2019; Sermann & Tamás, 2020). Tamás a terminológiai adatbázisokat három típusba rendezi: egyszerű, hagyományos és összetett terminológiai adatbázisok (Tamás, 2014). Ezenkívül meg kell említenünk a tudásbázisokat, amelyek a hagyományos adatbázisok továbbfejlesztett változatai. A tudásbázisok ismeretelemeket és szabályrendszereket is tárolnak; ezek által olyan információk is kiszűrhetők, amelyeket a tudásbázis explicit módon nem tartalmaz. Az online terminológiai adatbázisok szerkezeti és tartalmi felépítésének nemcsak az elemzésével, hanem a kategorizációjával és lehetséges értékelési szempontjaival is foglalkozik a szakirodalom; ehhez Tamás és Sermann készítettek elemzési szempontrendszert (Tamás & Sermann, 2019).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az utóbbi években a terminológiai adatbázisok iránti igény elsősorban fordítói terminológiai adatbázisok létrehozását eredményezte (pl. a IATE magyar nyelvű része, a IUSTerm létrehozása az OFFI-nál, valamint céges terminológiai adatbázisok létrehozása). Sajnálatos módon azonban nem indultak meg sem egy nemzeti terminológiai portál, sem egy nemzeti terminológiai adatbázis munkálatai, bár előkészítő, elemző lépéseket felfedezhetünk (pl. Fóris & B. Papp, 2020).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Viszonylag kevés tanulmány született, amely konkrét fordítói terminológiai adatbázis építését mutatja be részleteiben, akár esettanulmányként. Ilyen példa a IATE felépítésének és munkálatainak bemutatása (pl. Lesznyák, 2010), egy angol–magyar lézerfizikai terminológiai háttéradatbázis elkészítésének ismertetése (Fóris & B. Papp, 2015) vagy az OFFI (Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda) által készített IUSTerm nevű terminológiai adatbázis építésének tárgyalása (Tamás, 2019a; 2020a). Az ilyen munkák periferiális jellegének oka valószínűleg az, hogy egyrészt nálunk csekély számú terminológiai adatbázist építenek, másrészt az üzleti alapon működő cégeknél épített adatbázisokról nem szoktak részletes publikációkat közzétenni – részben azért, mert ezeket az információkat üzleti titoknak minősítik, részben mert a gyakorló terminológusok ritkán készítenek tudományos publikációkat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Értékes információkat nyerhetünk annak tanulmányozásából, más országokban és nyelveken hogyan, milyen módszerekkel készítenek – akár egynyelvű, akár többnyelvű – terminológiai adatbázisokat. Számos nyelven és nyelvpárban készítenek online elérhető, nyilvános terminológiai adatbázisokat állami támogatással. Ez magyar nyelven is elengedhetetlen lenne, legalább néhány kiemelten fontos tárgykörben (például informatika, gazdaság, turizmus, oktatás).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Infoterm (www.infoterm.hu) és az UNESCO (www.unesco.hu) közös tevékenységének köszönhetően a terminológiai források létrehozását a terminológiastratégia keretében is tárgyalják, és a kiadott szabályzatok és szabványok pontos útmutatást adnak a nemzeti terminológiastratégia létrehozásának lépéseire vonatkozóan, amelyek között kiemelten szerepel a terminológiai adatbázisok készítésének fontossága. Az ehhez csatlakozva elkészült és kiadott tanulmánykötet (Fóris & Bölcskei, 2019a) magyar terminológiastratégiáról szóló, összegző tanulmányában Fóris és Bölcskei (Fóris & Bölcskei, 2019d, 157) a közeljövő egyik legfontosabb terminológiastratégiai feladataként jelölik meg egy Magyar Nemzeti Terminológiai Portál és egy Magyar Nemzeti Terminológiai Adatbázis elindítását. Az európai terminológiai adatbázisok és portálok bemutatása és részletes elemzése is megtalálható a kötet írásaiban (lásd B. Papp, 2019a; Fóris & Bölcskei, 2019d; Tamás, 2019b).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az egynyelvű és a többnyelvű terminológiai adatbázisok készítésénél fontos szempont a szabványos adatkategóriák használata, hogy az elkészült adatbázisok összeköthetők legyenek egymással. Galinski és Weissinger megfogalmazásában: „Az ideális jövő a minőségi terminológiák egységesített forrásainak hálózatában rejlik, amely minden olyan tevékenységet támogatna, amelynek ellenőrzött minőségű terminológiai adatokra van szüksége; ilyen például a fordítás” (Galinski & Weissinger, 2019, 72). A már meglévő nyilvános adatbázisokat és korpuszokat úgynevezett metakeresőkkel is össze lehet kötni; példa erre a Juremy (juremy.com 2019–2022) online metakereső, amely huszonnégy nyelven biztosít összetett keresést az EU jogi korpuszában (EUR-Lex) és az IATE terminológiai adatbázisában.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave