Talán meglepő lehet, de Trados Studiót is használnak a felhasználói felület (’user interface’, UI) szövegeinek szerkesztésére („editálására”). A fejlesztők Tradosban rögzítik a felhasználói felület szövegeit, amelyeket a szakírók szintén Tradosban ellenőriznek. A forrásoldalon jelenik meg a fejlesztők által írt angol nyelvű szöveg, a céloldalon pedig az ellenőrzött tartalom. Ezzel a módszerrel a fordítási memóriában rögzítik a már elfogadott kifejezéseket. Ezek után történik a felhasználói felület többnyelvű fordítása.

A review-k során is többféle megoldás lehetséges a legegyszerűbb változtatások követésétől (’track changes’) kezdve a konkrét internetes portálon kommentek formájában adható visszajelzésekig.

Szakszövegíró 1 cégénél a terminológiai adatbázis belső fejlesztésű, forrás- és célnyelvi bejegyzéseket egyaránt tartalmaz. A leggyakoribb célnyelv a német, de termékfüggő, hogy a terminológiát milyen nyelveken dolgozzák ki. Szakszövegíró 1-nek nincs információja arról, hogy a terminológiai adatbázist a fordítók milyen mértékben használják.

Szakszövegíró 2 cégénél is széles körben elérhető szoftvereket használnak. A feladatok (’task’‑ok) nyilvántartására, a dokumentációban talált hibák, problémák rögzítésére és nyomon követésére JIRA-t használnak. A JIRA-ban egy olyan hibajegykezelő (’ticketing’) rendszer érhető el, amelyben szöveges tartalom is megadható – például a probléma jellege vagy a metaadatok –, és a hibajegyben (’ticket’-ben) lehetőség nyílik kommunikációra is. Az egyes hibajegyekhez címke rendelhető, például, hogy hibáról vagy esetleges fejlesztési lehetőségről van-e szó, továbbá a hibajegyek között prioritási sorrend is felállítható. Mindemellett a hibajegyek lehetővé teszik az egyes feladatok kiosztását is.

A forrásfájlok kezeléséhez GIT-et használnak, ebben tárolják a DITA XML fájlokat. A kimenet mindig PDF vagy HTML. A GIT egy verziókezelő rendszer, amelynek az az érdekessége, hogy a fejlesztők a kódot is ebben tárolják. Tehát egy helyre kerül a kód és a dokumentáció.

Maga a szerkesztés (editálás) náluk is Oxygen XML Editorban történik. A DITA XML modulokat dokumentummá, illetve dokumentumszettekké kell alakítani – ehhez a Jenkins nevű szoftvert használják. A Jenkins segítségével lehetséges a buildelés, amelynek során összehúzzák a DITA mapben szereplő XML fájlokat. A buildelt tartalom publikálásához pedig az Adobe Experience Managert használják.

Szakszövegíró 3 elmondása alapján ők egy kevésbé ismert eszközt használnak a dokumentációk karbantartásához, amely nem klasszikus tartalomkezelő rendszer, hanem a termékfejlesztést segítő adatbázis. Ezzel a szoftverrel a termékfejlesztés egész folyamatát le tudják fedni: a dokumentáció mellett itt tárolják a követelményeket, a teszteseteket stb. Szakszövegíró 3 szerint az a cég, ahol jelenleg dolgozik, eléggé atipikus, mert a cég még startup-fázisban van, nincs még termékük a piacon, és beágyazott szoftvereket készítenek, ahol klasszikus végfelhasználói dokumentáció sincs (amelyeket egy műszaki szakszövegíró jellemzően előállít). Mindemelett véleménye szerint a dokumentációkezelés ugyan megoldható tartalomkezelő rendszer nélkül is, de anélkül hosszú távon nem menedzselhető jól. A tartalomkezelő rendszer ugyanis éppen arra való, hogy lehessen benne hatékonyan keresni, a forrásszövegek tárolása pedig a granularitás elve alapján történjen, metaadatokkal felruházva. Így megvalósulhat a tartalmak, információk verziókövetése, a korábban előállított egységek pedig hatékonyan újrafelhasználhatók lesznek. A tartalomkezelő rendszer további előnye, hogy „terminológialista” is hozzáadható, így javaslatokat kínálhat fel, illetve kontrollálhatja is a használatot.

A szövegek szintaktikai, stilisztikai szinten való ellenőrzéséhez a Grammarly szoftvert használják. Ennek egyszerűbb formájú, ingyenes, böngészőbe ágyazható beépülő modulja is elérhető. Az előfizetéses verzióban beállítható, hogy milyen típusú szöveget szeretnénk előállítani, és a szoftver annak mentén ellenőrzi a mondatokat. Ellenőrzi a központozást, észreveszi a félregépeléseket, felesleges szóismétlés esetén másik kifejezést javasol stb. Szakszövegíró 3 szerint ezzel részben ki is váltható a klasszikus peer review fázis, a nyelvi-stilisztikai ellenőrzés, mert a Grammarly kiszúrja az észrevehető szempontok jó részét. Ennél jóval összetettebb eszköz az Acrolinx, ahol az ellenőrzés szempontjai nagyon részletesen paraméterezhetők. (Például milyen szövegváltozatot, stilisztikát, mondatszerkesztést fogadjon el helyesnek, érvényesnek, milyet ne.) Terminológiát a Grammarlybe is föl lehet venni: építhető saját szótár azokból a kifejezésekből, amelyek első ránézésre nem helyesek, ezért a szoftver folyamatosan hibásnak jelzi őket. Így jó megoldás, hogy a szótárban rögzíthetjük, hogy ezeket a kifejezéseket tekintse elfogadottnak. Ez azonban inkább csak kivétellistaként működik, külön nem jelölhető, hogy terminusról van szó.