L. Balogh Béni

Küzdelem Erdélyért

A magyar-román viszony és a kisebbségi kérdés 1940-1944 között


Államrendészeti intézkedések

Az Észak-Erdélyben állomásozó három magyar hadsereg parancsnokai széles hatáskörrel rendelkeztek, így intézkedéseik viszonylag tág teret engedtek egymástól eltérő habitusuk érvényesülésének. Az 1. magyar hadsereg parancsnoka, Nagybaczoni Nagy Vilmos az 1940. november 2-i közigazgatási parancsában bejelentette, hogy „szigorú vizsgálatot” indított „román és zsidó egyének” bántalmazása ügyében. A honvédség és a csendőrség tagjait felszólította, hogy a jövőben „szigorúan tartózkodjanak minden túlkapástól és kegyetlenkedéstől még akkor is, ha jogosnak látszó megtorlást kíván a magyar lakosság. Ehhez törvényes eszközök állnak rendelkezésre”.273 Jány Gusztáv, a 2. magyar hadsereg parancsnoka viszont ezzel ellentétes szellemiségű parancsokat adott ki a hírszerző-felderítő és kémelhárító szolgálat számára, szinte szabad kezet biztosítva nekik. Szeptember 8-án például leszögezte: „A kémelhárító szervek fontos kötelessége, hogy a hivatalaikban megmaradt és a román uralom alatt kimondottan magyargyűlölő közhivatalnokok mielőbbi elmozdításához szükséges nyomozó eljárást a leggyorsabban folytassák le… Megbízhatatlan vagy lázító egyének összeszedését kisebb helyi razziák keretében a beérkezés után azonnal foganatosítani kell.”274

Küzdelem Erdélyért

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 112 7

E könyv a magyar-román viszonyt és az ehhez elválaszthatatlanul kapcsolódó kisebbségi kérdést vizsgálja az 1940. augusztus 30-án kihirdetett második bécsi döntés és a háborúból való 1944. augusztus 23-i román kiugrás közötti időszakban. Műfaját tekintve diplomáciatörténeti mű. A fő hangsúly a kétoldalú viszony alakulásán, a „hagyományosnak" számító politikai-diplomáciai aspektusok elemzésén van, a kisebbségi kérdést ennek függvényében tárgyalja.

A kötet nem csak a téma kutatóinak, hanem az Erdély sorsa iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönségnek is jó szívvel ajánlható. A második bécsi döntésnek és az ezt követő négy évnek ugyanis napjainkig ható következményei vannak, és mind a magyar, mind a román köztudatban elevenen él az emléke. A magyar és a román levéltárak anyagai, a diplomáciai okmánytárak, a szakirodalom, a sajtó, valamint a korabeli szereplők visszaemlékezései alapján megírt mű ezért a mára nézve is sok tanulsággal szolgál. Egyben segít eligazodni a 20. századi magyar−román viszony bonyolult szövevényében, ugyanakkor hiteles képet fest az Erdély birtoklásáért folytatott küzdelem egyik legizgalmasabb, sorsdöntő időszakáról.

Hivatkozás: https://mersz.hu/l-kuzdelem-erdelyert//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave