L. Balogh Béni

Küzdelem Erdélyért

A magyar-román viszony és a kisebbségi kérdés 1940-1944 között


A Hencke–Roggeri különbizottság

Magyar–román viszonylatban Németország „balkáni békéltető politikájának” újabb állomását – a második bécsi döntés, az 1940. őszi Altenburg–Roggeri bizottság, valamint a német–olasz tiszti bizottságok után – az ún. Hencke–Roggeri különbizottság megalakítása jelentette 1942 júniusában. Ennek közvetlen előzményét a dél-erdélyi magyarokat sújtó gabonarekvirálási akció képezte az 1942 májusában Mihai Antonescu által meghirdetett magyarellenes program részeként. A terv részleteiről a miniszterelnök-helyettes az észak-erdélyi román menekültek kérdésével foglalkozó megbeszélésen, 1942. május 13-án számolt be néhány magas rangú hivatalnok előtt. Kijelentette: figyelmeztetni fogja a magyar kormányt, ha legkésőbb két héten belül nem szünteti meg az észak-erdélyi románok elüldözését és a románlakta területek kiéheztetését,887 akkor rátér a megtorlások politikájára. „Az utolsó szem kukoricáig, búzáig vagy élelemig mindent elrekvirálunk, és hagyni fogjuk, hogy a nálunk lévő magyar falvak éhen haljanak” – hangsúlyozta.888 Ahol ez a radikális megoldás nem alkalmazható, ott más módszerek alkalmazását helyezte kilátásba, így az észak-erdélyi román menekültek beültetését a magyar gazdaságokba és a magyar tulajdonban lévő házak lefoglalását. Egyéb intézkedéseket is tervezett. „Értesíteni fogom a magyar kormányt, hogy minden gyilkosságért a fogva tartott túszok közül néhányat kivégzek. Minden Erdélyben meggyilkolt románért cserében tíz itteni magyart fogunk felakasztani.”889 Ha pedig lázadás törne ki: „Géppuska, röviden és egyszerűen”890 – jelentette ki.

Küzdelem Erdélyért

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 112 7

E könyv a magyar-román viszonyt és az ehhez elválaszthatatlanul kapcsolódó kisebbségi kérdést vizsgálja az 1940. augusztus 30-án kihirdetett második bécsi döntés és a háborúból való 1944. augusztus 23-i román kiugrás közötti időszakban. Műfaját tekintve diplomáciatörténeti mű. A fő hangsúly a kétoldalú viszony alakulásán, a „hagyományosnak" számító politikai-diplomáciai aspektusok elemzésén van, a kisebbségi kérdést ennek függvényében tárgyalja.

A kötet nem csak a téma kutatóinak, hanem az Erdély sorsa iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönségnek is jó szívvel ajánlható. A második bécsi döntésnek és az ezt követő négy évnek ugyanis napjainkig ható következményei vannak, és mind a magyar, mind a román köztudatban elevenen él az emléke. A magyar és a román levéltárak anyagai, a diplomáciai okmánytárak, a szakirodalom, a sajtó, valamint a korabeli szereplők visszaemlékezései alapján megírt mű ezért a mára nézve is sok tanulsággal szolgál. Egyben segít eligazodni a 20. századi magyar−román viszony bonyolult szövevényében, ugyanakkor hiteles képet fest az Erdély birtoklásáért folytatott küzdelem egyik legizgalmasabb, sorsdöntő időszakáról.

Hivatkozás: https://mersz.hu/l-kuzdelem-erdelyert//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave