L. Balogh Béni

Küzdelem Erdélyért

A magyar-román viszony és a kisebbségi kérdés 1940-1944 között


A megbékélés gondolata

Az 1942. november 19-én megindult sztálingrádi szovjet ellentámadás nyomán néhány hét alatt a keleti fronton bevetett román haderő mintegy kétharmada1023 megsemmisült: a 3. román hadsereg szinte teljesen odaveszett, a 4. pedig nagy veszteségeket szenvedett. A brassói magyar konzul, Sztankay Zoltán 1942. december 12-i jelentése ezzel összefüggésben a román közhangulat radikális megváltozásáról számolt be. Megfigyelése szerint a frontról érkezett rossz hírek és a jövőtől való félelem hatására „a felfújt román oroszlán pillanatnyilag felénk meghunyászkodni látszik. A mesterségesen támasztott és élesztett magyargyűlölet pillanatnyilag elpárolgott, vagy legalábbis alábbhagyott.” Bizalmi embereitől a konzul úgy értesült, hogy azok román ismerősei az utóbbi időben „feltűnően keresték” a magyarok barátságát.1024 A változás átmenetinek bizonyult, mivel 1943. február 26-án Sztankay már azt jelentette, hogy brassói román vezető körökben a nagy levertséget feltűnő derűlátás váltotta föl. Ennek egyik oka azon értesülés volt, hogy „Dél-Erdély védelme egy várható magyar támadással szemben elő van készítve”, és „kellő emberanyag” áll rendelkezésre egy esetleges Észak-Erdély elleni támadásra is.1025

Küzdelem Erdélyért

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 112 7

E könyv a magyar-román viszonyt és az ehhez elválaszthatatlanul kapcsolódó kisebbségi kérdést vizsgálja az 1940. augusztus 30-án kihirdetett második bécsi döntés és a háborúból való 1944. augusztus 23-i román kiugrás közötti időszakban. Műfaját tekintve diplomáciatörténeti mű. A fő hangsúly a kétoldalú viszony alakulásán, a „hagyományosnak" számító politikai-diplomáciai aspektusok elemzésén van, a kisebbségi kérdést ennek függvényében tárgyalja.

A kötet nem csak a téma kutatóinak, hanem az Erdély sorsa iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönségnek is jó szívvel ajánlható. A második bécsi döntésnek és az ezt követő négy évnek ugyanis napjainkig ható következményei vannak, és mind a magyar, mind a román köztudatban elevenen él az emléke. A magyar és a román levéltárak anyagai, a diplomáciai okmánytárak, a szakirodalom, a sajtó, valamint a korabeli szereplők visszaemlékezései alapján megírt mű ezért a mára nézve is sok tanulsággal szolgál. Egyben segít eligazodni a 20. századi magyar−román viszony bonyolult szövevényében, ugyanakkor hiteles képet fest az Erdély birtoklásáért folytatott küzdelem egyik legizgalmasabb, sorsdöntő időszakáról.

Hivatkozás: https://mersz.hu/l-kuzdelem-erdelyert//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave